1025 Budapest, Csíksomlyó utca 8. telefon: 0036(1)335-5138, +36(20)338-9278, email:

Dr. Ladvenszky Levente: Bíró Zsolt András laudációja (2016)

Tisztelt Szervátiusz Tibor művész úr, Tisztelt Elnök asszony, Tisztelt Kurátorok, Díjazottak, Tisztelt Ünneplők, Kedves meghívottak!

Egy olyan embert szeretnék most bemutatni Önöknek, akit már a Kárpát-medence legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényének, a Kurultáj-Magyar Törzsi Gyűlésnek főszervezőjeként már jól ismerhetnek a hírekből, médiából, de akárcsak úgy, hogy meghívottként, látogatóként részt vettek ezen az ünnepen.

Munkatársaként állhatatos és fáradhatatlan szervezőt ismertem meg benne, melyek mozgatója mély hite, meggyőződése. Mély hite a magyar nemzetben, meggyőződése pedig abban, hogy a magyarság az elmúlt évtizedekben elszenvedett traumái ellenére szellemileg, lelkileg újra egyesíthető. Ezt az utat járja már az első Magyarországon megrendezésre került Kurultáj megszervezése óta, és ez a hite és meggyőződése tette lehetővé, hogy idén 2016-ban az eddigi legnagyobb -több, mint 200.000 látogatót vonzó- ünnep valósult meg a bugaci pusztán, melyen Zalától Kovásznáig, Felvidéktől Délvidékig részt vettek hagyományőrzőktől az egyszerű emberekig.

Nemcsak jó szervező, hanem kiváló tudós is. Erről az oldaláról kevesebben (vagy inkább egyre többen) tudnak, azonban, akik ismerik a Kurultáj már egy évtizedes történetét tudják azt is, hogy 2006-ban, az általa vezetett Torgaj-expedíció eredményei, így a kazakisztáni madjar törzs szállásterületének feltérképezése, genetikai minta vétele, ennek eredményeinek publikálása az Ő nevéhez fűződik.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nemcsak, mint munkatárs, hanem barátként még több kiváló tulajdonságát ismerem; így önfeláldozását és önzetlenségét, mely tulajdonságait képes nemcsak barátaival szemben kinyilvánítani, hanem azokkal is akik a magyarság szellemi-lelki újra egyesítésén vele együttműködnek, dolgoznak.

Széleskörű tárgyi tudása nemcsak szakmájára az antropológiára, hanem számos társadalomtudományi területre is kiterjed. Így a történelem, a filozófia, és a pszichológia területein is olvasott és járatos. A természettudományokban a szakirányú területein kívül a földrajzot, a kémiát és a fizikát is mélyrehatóan ismeri.

Beszél spanyolul, olaszul, és németül. Kutatásaival összefüggésben megtanult számos keleti nyelvet, így beszél törökül, kazakul, üzbégül, orosz, és bolgár nyelven.

Kiváló hagyományőrző és remek sportember: judoban feketeöves mester, és hétszeres magyar bajnok, Európa bajnoki 2. helyezett.

A tudomány és kutatás terén szintén a bajnokokra valló állhatatosság és kitartás jellemző rá. Nem túlzás állítani, hogy méltó követője lehet Kőrösi Csoma Sándornak, vagy Vámbéry Árminnak. Tudományos munkája a magyarság eredetének és vándorlásának korai történetére terjednek ki. Szakirányú tanulmányait az ELTE TTK-án, Földrajz-Biológia szakon kitűnő eredménnyel végezte. Jelenleg kutató munkáját a történeti antropológia területén végzi a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. Nevéhez fűződik a keleti nomádok, és a Kárpát-medencei hunok, avarok, honfoglalók lelet-együtteseinek speciális méretekkel kiegészített adatbázisának létrehozása, valamint a honfoglaló magyarok arclapossági adatokkal kiegészített leletjegyzékének a létrehozása.

A kárpát-medencei adatok gyűjtése mellett megkezdte egy hatalmas eurázsiai adatbázis kiépítését is. 2003-ban kutató expedíción járt Baskíriába, és Tatársztánban. Ezt követően 2005-ben a Dél-Urál, majd a Kaukázus területein gyűjtött adatokat. Nagy szenzációt keltett a már korábban említésre került Torgáj expedició, melynek eredményeit nemzetközi szaklapokban is publikálta kutatótársaival.

2011-ben megkezdte az Üzbegisztáni madzsar törzs településrendszere és genetikai karakterének feltérképezését.

Számtalan további expedíciót vezetett az elmúlt években Anatóliába, a Kaukázusba, Dél-Urálba, és Türkmenisztánba.

Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki: a Kazak Központi Múzeum és a Türk Akadémia szakértő tanácsadója, Magyarországon a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós szakosztályának tagja.

A Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlés, mely kétévente kerül megrendezésre, ma már a kárpát-medencei magyarság kulturális újra egyesítésének egyik legszebb példája.

Bejárta a fél világot és Ázsiát, de családja, barátai és nemzetének szeretete mindig hazahívja. Hitvallása: magyarként, itthon a hazában kell helytállnia mindenkinek.

Budapest, 2016. november 16.

2018. május 15. »

Végső búcsút vettek Szervátiusz Tibortól, a Nemzet Művészétől, akinek földi maradványai a fiumei úti Nemzeti Sírkertben pihennek ezután. Lelke és művei az örökkévalóságban. Alant a búcsúbeszédeket olvashatják:Hoppál Péter államtitkár búcsúzásaDöbrentei Kornél költő búcsúzásahDancs Rózsa erdélyi születésű, Kanadában élő író, újságíró búcsúzása

2017. évi Szervátiusz Jenő díj »

A budavári Hiltonban tartotta a Szervátiusz Alapítvány az idei díjátadó ünnepségét. Idézet Szervátiusz Klára elnök megnyitó beszédéből: „Tizenőt esztendeje ünnepeljük együtt a magyar művészetet, a magyar művészeket, magyarságunkat ezen a helyen, a régi korok emlékét, királyok lábnyomait is őrző Budai Várban. Tizenöt éve immár a Kárpát medence jeles művészei, a nemzet példaadó megtartói is beírták nevüket s emléküket a főváros eme kiemelt helyének történetébe. Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja magyarjai találkoznak rendre szándékaink szerint ezeken a díjátadókon az itthoniakkal. Hiszen csak egy nemzet létezik, amiként nincs két magyar művészet sem. A bakfis korba léptünk hát, s méy tisztelettel emlékezünk a nagyok nagyobb évfordulóira.Szervátiusz Jenő 114 éve szüetett, s 34 éve halt meg.Szervátiusz Tibor a 88. évébe lépett, és negven éve telepedett át kényszerűségből Erdélyből Budapestre.Illesse őket ehelyrő is megbeszülés...” Szervátiusz Jenő díjat kapott: Berend Iván délvidéki származású festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Entz Géza erdélyi születésű művészettörténész - a művészettörténeti szakmai munkájáért, s a határontúli magyar oktatás és kultúra támogatásáért Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa nápi iparművészek - a magyar népi viselet újraélesztéséért, a népi kultúra népszerűsítéséértFeledy Balázs: Berend Ivánról Kodolányi Gyula: Entz Géza arcai Igyártó Gabriella: Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsanna laudációjaZenével Juhász Réka népdalénekes és Juhász Dénes népzenész vidította fel a közönséget. Fő támogatóink: MNB, EMMI.