1025 Budapest, Csíksomlyó utca 8. telefon: 0036(1)335-5138, +36(20)338-9278, email:

Életrajzi adatok

Szervátiusz Tibor

1930. július 26. Kolozsvárott született, édesapja: Szervátiusz Jenő szobrászművész, édesanyja: Lukács Ilona

1937 szülei elválnak, Tibor az édesanyjánál marad

1937 a Kolozsvári Római katolikus Zágoni Mikes Kelemen Piarista Főgimnáziumban megkezdi elemi tanulmányait

1942
Csíkszeredában, a Segítő Mária Gimnáziumban végez egy évet, miközben édesapja a KALOT kérésére tanított a Népfőiskolán

1943
folytatja tanulmányait a piarista gimnáziumban, Kolozsvárott

1934-1946
között édesapjával nyaranta járja Székelyföld falvait, hegyeit, völgyeit

1944
őszén Budapesten menekült gyerekek otthonában éli át a főváros ostromát, miközben édesapja a fronton szolgál, majd hadifogságba esik

1945
áprilisában érkezett vissza Kolozsvárra

1948-49
állami iskolában fejezi be a gimnáziumot, s érettségizik

1949
édesapjához költözik a Tímár utcai műteremlakásba, s ettől kezdve együtt laknak Erdélyben, majd Budapesten is édesapja haláláig

1949
a Kolozsvári Művészeti Főiskola (későbbi nevén Ion Andreescu) szobrász tagozatán kezdi meg művészeti tanulmányait

1952
Kalotaszegen, egy nagypénteki istentisztelet döntő élményt as alakuló művészetéhez, megfaragja első népi ihletettségű, modern kivitelű portérát:A Kalotaszegi menyecskét

1955
főiskolai gyakorlatra Moldvába megy, igen nagy élményt jelent neki az út, többször visszatér, rajzokat készít, majd ezután portrékat farag és mintáz (Csángó leány, Csángó asszony)

1956
egy ajándékba kapott andezittömbből elkezdi faragni Ady létportréját, tizenhárom esztendejig tart a munka, közben saját maga kovácsolt szerszámokat, amelyekkel végül sikerül befejeznie a szobrot, természetesen más szobrokat is faragott a több, mint egy évtized alatt, de ez a szobor indította el saját művészi útján

1956
államvizsgázik (vizsgamunkája: Kalotaszegi táncos)

1957
tagja lesz a Képzőművészek Szövetségének

1957
első köztéri megbízását készíti, a kolozsvári Szent Mihály-székesegyházba, a Kolozsvári Piétát és záróköveket

1957
falumunkára küldi a szövetség Székre, itt ismerkedik meg az autentikus erdélyi népzenével, egy életre szóló élményévé válik ez, visszajár ide is tanulni és rajzolni, valamint népzenét gyűjteni

1957
végre saját otthonuk van, amelyet apa és fia főleg saját kezűleg épített négy éven keresztül a Fellegvár oldalában, ebben az évben beköltöznek, a házra és kertre szekusok teszik rá a kezüket áttelepedése után, s nem sikerül belőle semmit visszaszerezni kéesőbb

1957 megházasodik (felesége: B. Hedda)

1958 a művészeti szövetség Szovjetúnióba küldi tanulmányútra, Moszkva, Kijev, Leningrád művészetével, múzeumaival ismerkedi, ekkor látja meg az Ermitázs szkíta királysírjának anyagát, nagyobb erővel fordul a magyarság múltja, őskúltúrája felé

1959 megszületik Anikó lánya

1960 megszületik István fia

1962-64 anyagi nehézségek miatt rákényszerül, hogy a kolozsvári Bábszínházban bábfaragóként dolgozzon

1963 ebből a helyzetből az menti ki, hogy váratlanul megnyeri a kiírt pályázatot a szamosújvári szökőkútra, hamarosan otthagyja a Bábszínházat, ettől kezdve független művészként dolgozik

1964 édesapja Állami Díjat kap, s Érdemes Művész lesz, felajánlja, hogy segíti fiát abban, hogy a művészetnek élhessen; Tibor elkezdi készíteni a Kolozsvári Krisztus és a Börtön című vasból készült szobrait

1968 elkezdi "építeni" a Tüzes trónon Dózsáját, négy esztendeig tart a vörösréz kompozíció megalkotása, miközben elkezdődik a secu zaklatása, ezt a feszültséget sűríti a Dózsába

1970 elválik B. Heddától

1971-72 elkészítik édesapjával az egyetlen közös munkájukat a legendássá vált Tamási-emlékművet Farkaslakára

1972 egyre erősödik a magyarok elleni elnyomás, a szellemi nagyságok zaklatása a titkos rendőrség által Erdélyben

1973 a magyar állam megvásárolja a Tüzes trónon és a Dózsa halála című alkotásokat, a pénzt már csak az áttelepülés után kapja meg, s ebből tud majd Budapesten házépítésbe fogni, a megvásárolt szobrait a Magyar nemzeti Múzeumban állították ki, beadja az áttelepedési kérelmet

1977 áttelepedik Magyarországra, a két gyermekét is magával hozza, a szobrait azonban, az egyetlen Börtön kivételével a hatóságok nem engedik áthozni, azokat majd évek során csempészik át neki a határon ismerősök, ismeretlen segítők; elutazása előtt elfűrészeli a nagy szobrait, elvágja a vasszobrokat, hogy át lehessen hozni őket darabokban, majd Budapesten összeforrasztja, illetve összekovácsolja a szobrokat, a fák ma is viselik a sebeket; a nulláról kezdi életét

1978 édesapjával újra együtt laknak Békásmegyeren, Szervátiusz Jenő 1976 óta tartózkodik Budapesten, a pápai Jókai-emlékművet faragja, át nem települ, de 1983-ban bekövetkezett haláláig itt marad, fiával él

1978 újra házat kezd építeni, ezúttal Budapesten, a Látóhegyen, négy esztendeig nem tud alkotni, mert kis szobrokat cizellál a Képcsarnoknak

1979 megszületik Boglár lánya

1982 beköltözik a mai, Csíksomlyó úti házba, ahol az utcanevet az ő kérése alapján állapítja meg az akkori tanács

1983 a Budapesti Tavaszi Fesztivál induló kulturális programsorozaton belül nagy sikerű kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Galériában

1984 felavatják Csongrádon az Életfát, amely első jelentős megbízása Magyarországon, s szinte évente rendezi, nagy sikerrel az egyéni kiállításait az országban és külföldön, a követekző nagy megbízás már csak a rendszerváltás után találja meg

1991 síremléket készít, s állíttat édesapjának a Farkasréti temetőben

1992 felavatják Pásztón a Rajeczky-emlékművet, s ebben az évben kapja első állami kitüntetését, a Magyar Köztársaság Középkeresztjét; kiállít Berlinben

1993 megházasodik, felesége B. Klára a mai napig társa, segítője az alkotásban

1994 megjelenik első jelntős albuma B. Klára szerkesztésében, a Püski Kiadó gondozásában, ugyanebben az évben felavatják Orosházán az emlékműparkot; kiállít Bécsben

1995 a Nagymarosi emlékmű avatása, az úgynevezett írott kövek, s szárnyas oltárra emlékeztető egyedi köztéri emlékműveinek sora kezdődik el ezzel az alkotással, nagy sikerű gyűjteményes kiállítása nyílik a Hadtörténeti Múzeumban, Koltay Gábor portréfilmet készít róla, amelyet videováltozatban nagy számban forgalmaznak, s több televíziócsatornán bemutatnak

1996 Magyar Oltár avatása Kőbányán, emlékművet kap tőle ebben az évben még Balatonzamárdi, s ajándékbe Erdély két városa: Csíkszentdomokos és Csíkmadaras, előbbi Márton Áron, utóbbi 1848 emlékére, megnyílik a Kolozsvári Szervátiusz Múzeum, amelyben Szervátiusz Jenő 65, Tibor 13 szobra kap helyet, a gyűjteményt a művész ajándékba adta Kolozsvár Szent Mihály-plébániáján keresztül Erdélynek

1997-1998 súlyos betegségen esik át, lábadozása idején csak kisebb műveket készít, ekkor faragja a pápai Református Kollégium felkérésére Petőfi és Jókai domborművét, s a világháborús emlékművet, amelyet ajándékba adott az intézménynek

1999 nagy sikerrel mutatkozik be Rómában a gyűjteményes kiállításán, s elkezdi tervezni és faragni a milleniumi emlékművet: A Boldogasszony-kő címűt

2000 Győrben felavatják a Püspökvárban a milleniumi emlékművet

2001 igen "gazdag" év ez az életében, Kossuth-díjat és sok egyéb társadalmi kitüntetést is kap, felavatják a Mária-Valéria híd lábánál a Hídoltalmazó Boldogasszonyt márványban, kiállít Párizsban egy nemzetközi Szalon tárlatán, Budafokon felállítják az 1956-os emlékművét, s Budapest belvárosában Millenniumi Emlékhely, állandó kiállítás nyílik tizenhet kisebb szobrából

2003 megjelenik róla az újabb album, szintén felesége szerkesztésében, tervezésében, s a Püski Kiadó gondozásában, ebben az évben Magyar Örökség díjjal tüntetik ki, s édesapja is megkapja posztumusz ezt a kitüntetést

2003 feleségével közösen létrehozzák édesapja 100. születésnapján a Szervátiusz Alapítványt és a Szervátiusz Jenő-díjat

2004 elkezdi tervezni és faragni a Táti Ister-pár szoborcsoportját

2006 felavatják a Táti Ister-párt

2008 elveszíti édesanyját, aki Marosvásárhelyen élt

2009 megjelenik az életrajzi ihletettségű könyv: A Mindörökké, Erdély a Kairosz kiadó jóvoltából, felesége, Szervátiusz Klára tollából

DÍJAK

1987 Magyar Művészetért díj

1989 Rendületlenül Diploma

1991 Stephanus Rex ezüstérem

1992 Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztja

1995 Szent László-érem, Nagyvárad

1997 Bethlen Gábor-díj

1998 1956-os emlékérem

1999 Piarista Aranykoszorús emlékérem

2000 Millenniumi aranyérem

2000 Teleki Pál-érem

2001 Kossuth-díj

2001 Hűség-díj

2001 Hazáért Érdemkereszt

2001 Vitézi Rend Arany Érdemkereszt

2003 Aracs-Főnix-díj, Szabadka

2003 Magyar Örökség Díj

2006 Táti Arany Emlékérem

2008 Árpád-pajzs

KIÁLLÍTÁSOK
(csoportos, megyei, országosd, nemzetközi)

1953 Bukarest, nemzetközi

1953 Kolozsvár, tartományi

1954 Bukarest, országos

1954-1962 Kolozsvár, tartományi (évente)

1964 Kolozsvár, megyei

1965 Kolozsvár, megyei

1966 Mai román képzőművészet, Budapest, Ernst Múzeum,
Újvidék, Zágráb, Belgrád, nemzetközi

1966 Budapest, Dózsa-kiállítás, Magyar Nemzeti Múzeum

1967 Kilencedik Szabadtéri Biennále, Antwerpen

1968 Kolozsvár, országos

1970-1974 Kolozsvár, megyei (évente)

1978 Magyar szobrászati kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1981 Magyar képző- és iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

1982 Magyar képzőművészeti kiállítás, Németország, Offenburg

1986 Budapest, Műcsarnok, országos szobrászati kiállítás

2001 párizs, Museé d'Orsay, nemzetközi

2001 Budapest, Olof Palme Ház, Állami díjasok kiállítása

2009 Debrecen, messiások, nemzetközi

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK

1983 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Tavaszi Fesztivál

1984 Sopron, Tavaszi Fesztivál

1985 Helsinki, Kalevala Múzeum, Kalevala szitanyomat-sorozat

1986 Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ

1991 Berlin, Magyar Intézet

1992 Berlin, Spandau

1992 Budapest, Vármegye Galéria

1994 Bécs, Collegium Hungaricum

1994 Eger, Művelődési Központ

1994 Budapest, Pataky Művelődési Központ

1995
Budapest, Hadtörténeti Múzeum

1999 Róma, Magyar Akadémia

1999 Székesfehérvár, Szent istván Művelődési Ház

2001 Budapest, Vármegye Galéria

2003 Budapest, Vármegye Galéria

2004 Debrecen, Medgyessy Emlékmúzeum

MŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYEKBEN

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum

Kolozsvár, Művészeti Múzeum

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum

Budapest, Ady Emlékmúzeum

Budapest, Millenniumi Udvar

Kolozsvár, Szervátiusz Múzeum

Nagyvárad, Ady Múzeum

Gyulafehérvári Történeti Múzeum

MAGÁNGYŰJTEMÉNYBEN

Európa számos országában,
valamint az USA-ban, Kanadában,
Japánban, Ausztráliában találhatók szobrai.

Losonci Miklós: Szervátiusz Tibor szobrászata »

Kolozsvár már hírt adott Európának, amikor a két testvér, György és Márton 1373-ban, megelőzve az itáliai mestereket, bronzba öntötte Szent György lovon ülő alakját. E mű a csoportábrázolás új törvényeit valósította meg. Hasonló jelentőségű az a tény, hogy Szervátiusz Tibor 1930. július 26-án szintén Kolozsvárott látta meg a napvilágot és szobrász édesapjával, a legendás nevezetességű Szervátiusz Jenővel együtt hasonló szobrászi tettet véglegesítettek, mint magyar reneszansznyitó elődeik.

Dancs Rózsa: Szervátiusz Tibor köszöntése »

Életemben először drága anyámmal együtt találkoztunk a Farkaslakán felállított Tamási-emlékszoborral. Lenyűgözve álltunk előtte, jártuk körbe, közben – magyartanár lévén – hangosan kezdtem mondani az immár szinte szállóigévé nemesült Kányádi-sorokat, "Kívánhat-é ember többet / Derékaljnak szülőföldet / S két cserefa tömött árnyát / szemfedőnek." Édesanyám félbeszakított: „s kívánhat-e nemzet többet, két ilyen szobrászművészt, apát-fiát, akik ennyi alázattal alkották meg ezt az emléktömböt? A diktatúra idején és anélkül, hogy egymást túlharsogták volna?!”

Csoóri Sándor: A megvetettek királya »

Szervátiusz Tibor ezt a szobrát nem mintázta, nem faragta, hanem építette. Mint ahogy hidat, székesegyházat, Eiffel-tornyot s mindenségzörejeket kihallgató műszereket épít az ember. Műtermében három esztendőn át a mennyezetről csigák és láncok lógtak lefelé, s hegesztőpisztoly kékes és erőszakos lángja lobbant föl időről időre, hogy az összezsugorított teret ennek az új Dózsa-szobornak a léte töltse ki.