telefon: +36(20)338-9278, email:

Kovács Ágnes: Szabó Ottó művészete

Kovács Ágnes: Szabó Ottó művészete

Nincs egyszerű dolgom, ha röviden és velősen szeretném összefoglalni azt a tevékeny életpályát, amely Szabó Ottó mögött áll. Mert ő nem az a fajta művész, aki a képzőművészeti főiskolán készített alkotásainál lecövekelt volna, vagy még mindig azt járná körbe az unalomig ragozva.

Nála van GONDOLAT. Ő sosem szenvedett alkotói válságban, sosem égett ki vagy üresedett ki. Mindig voltak és vannak céljai, tervei, ő gondolatban is fest. Sőt, volt időszak, hogy csak gondolatban festett, mígnem összeállt A KÉP.

S akkor azt vászonra vitte.

Engedjenek meg nekem egy rövid felsorolás-szerű ismertetést, amely körvonalazza ezt az életpályát.

Szabó Ottó festőművész szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, formatervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, valamint művészeti logisztikával foglalkozik.

Talán nem hangzik nagyképűen, ha azt mondom, az Úristen udvari festője ő, hiszen szakrális területen egyike a leggyakrabban foglalkoztatott művészeknek a Felvidéken.

Több felvidéki templomban (így Diósförgepatonyban, Bodollóban, Szepsiben, Restén, Ipolynyéken), az erdélyi Csíkszetkirályon imádkoznak keresztút-sorozata előtt, a szepsi katolikus templom sekrestyéjét, liturgikus tárgyait – a gyertyatartókat, körmeneti keresztet, a templom berendezését – az oltárt, trónust, szedeszt és az ambót is ő tervezte. A restei templom teljes berendezése – beleértve az orgonát is – és belső térkialakítása az ő tervei alapján valósult meg, s vált a templom művészileg egységessé.

Legutóbb az ipolynyéki templom teljes belső terén dolgozott, ahol freskó, pontosabban a secco módszerével készített a templom boltíves és hajómennyezetére festményt, az általa tervezett ólomsínes üvegablakok pedig szintén Isten dicsőségét hirdetik.

2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült.

Közel 25 évvel ezelőtt egyik alapítója volt a Rovás művészeti társulásnak, amely immár fenntartója és működtetője a kassai Löffler ArtCampnek és a MaJel Rovás Központnak. A Rovás kortárs művészeti kezdeményezésekkel, intermediális és vizuális tevékenységgel, számítógépes és alkalmazott grafikával, kiállítás-szervezéssel, nemzetközi, országos és regionális jellegű workshopokkal, különféle kurzusokkal, tehetséggondozással, klasszikus képzőművészeti technológiák oktatásával, képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális alkotótáborok rendezésével foglalkozik.

Szabó Ottó 2005-ben az egyik iniciátora volt az első felvidéki művészeti portálnak, a háromnyelvű Rovartnak. (www.rovart.sk).

2010-ben tevékenységéért megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat.

2012-ben megalakította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, rövidített nevén az eNRÁ-t.

Most engedjék meg, hogy néhány mondatot idézzek abból a könyvből, amely a művész 50 éves jubileumára készült. Ezekből a jellemzésekből szintén újabb mozaikkockákat illeszthetünk a róla alkotott saját képünkbe:

„A végletekig elszánt és elkötelezett, de nem a megszállottság síkján. Mindig van ereje ahhoz, hogy megkérdőjelezze saját döntéseit. Bár nagyon könnyen fellelkesül és legszívesebben állandóan szárnyalna, a józan ítélőképessége felülkerekedik, amikor szükség van rá. Ez teszi igazán sikeres művésszé. A művészek megszokott magatartásától és napjaink divatjától merőben eltérően mindig közösségben gondolkodik, olyannyira, hogy nem is tud igazán örülni, ha sikereit nem oszthatja meg másokkal is. A szívébe zár mindenkit, aki a társaságát keresi, vagy a segítségét kéri és talán soha nem képes feldolgozni, ha egy bizalmasnak hitt barát egyszer csak hátat fordít neki.”

 „Szabó Ottó „ars poeticájának” egyik – talán leglényegesebb – mozgatórúgója: a hite. Ez segítette át élete nehéz időszakán is, de ugyanakkor hite őszinte megélése adja kezébe újra és újra a vésőt, az ecsetet a továbbadásra szánt gondolatok megtestesítésére. Mindemellett Szabó Ottó művészi alkotótevékenysége elválaszthatatlan attól az „átadási kényszertől“, amely erőt, energiát ad neki a szervező, közvetítő, társadalmi aktivitáshoz.”

„Szabó Ottó képeivel a visszatérést sugalmazza. Visszatérést a hagyományos értékekhez, amelyek a múltban a régi, letűnt civilizációkat évezredeken át megtartották. A hagyományos értékek alatt a felebaráti szeretetet, megértést, kapcsolatot, tapintatot, békességet, olyan emberi viszonyokat értünk, amelyeknek győzniük kellene a szűkkeblűség, gátlásosság, butaság, korlátoltság, függőség, gyűlölet és elszigeteltség felett.”

„Ottó a vonalak mestere. A vonalai segítségével minden életre kel: a tér, a plasztika, a mozgás, a téma. Ottó a fegyelmek embere..., ugyanakkor szinte szikrázik a képeken a feszültség, a drámai erő. Legtöbbször nagyon egyszerű, klasszikusan bevált eszközökkel éri el ezt. Például koromsötét, fekete vagy barna háttérből tör elő a téma, amely minden képen maga az Ember.”

Elhangzott a Szervátiusz Alapítvány díjátadásán Budapesten, 2018. nov. 30-án.


Szervátiusz Szalon - 2024. április 25. »

Megnyitottuk a Szervátiusz SZalon idei évadát Szervátiusz Tibor égi születésének hatodik évfordulóján, immár negyedszer.Szervátiusz Klára köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozta a művészet, a művészek hatalmas szerepét a társadalmakban és bizonyításképpen is - a médiában, politikában naponta hangoztatott úgynevezett eszement új világrend ellenében - ismertette a szellem, a művészet elképzelését az új világrendről.Itt olvasható Lawrence Durell írása.A nyitáskor Tímár Sára népdalénekes és Szabó Dániel cimbalomművész előadásában Petőfi- népdalokat hallhatott a közönség, amelyben közreműködött Hargita-Halász Lehel furulyás is.Nem véletlen a választás, hiszen Szervátiusz Tibornak sok Petőfi- alkoása van, a nagy példaképei egyike volt a költő óriás.

Interjú Szervátiusz Klárával »

2024. áprilisA Műcsarnok-beli kiállítás összefoglalója a Magyar Katolikus Rádióban hangzott el. A riporter Kövesdi Zsuzsa.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban »

2024. február 15.Megnyílt a Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban, amely a 120 évvel ezelőtt született Szervátiusz Jenő és a 20 éves Szervátiusz Alapítvány előtt is tiszteleg.A tárlatot Szervátiusz Klára elnök nyitotta meg, aki kurátora is a kiállításnak.Az ő beszédét közöljük itt, és néhány fotót a megnyitóról, amelynek második részében két világhírű muzsikus: Fülei Balázs zongoraművész, Sipos Mihály népzenész és Kardos Mária működött közre.A kiállítás március 24-ig látogatható.Szervátiusz Klára megnyitó beszédeA Kárpát medence művészei a Műcsarnokban:  Árkossy István( Erdély), Barabás Éva ( Erdély),Bardócz Lajos ( Erdély), Berend Iván( Délvidék), Bocskay Vin ce ( Erdély), Gaál András ( Erdély),Györfi Lajos ( Anyaország), Györfi Sándor( Anyaország), Gyurkovics Hunor( Délvidék), Homoki Gábor ( Kárpátalja), Kákonyi Csilla ( Erdély), Kubinyi Anna ( Anyaország), Matl  Péter ( Kárpátalja), Márton Árpád ( erdély), Nagy János ( Felvidék), Páll Lajos ( Erdély), Petrás Mária ( Moldvai csángó), Petrás Alina ( Moldvai csángó), Rieger Tibor ( Anyaország)