Bakos Attila író-filozófus laudációja

Ha röviden és a lényeget akarnám csak mondani Bakos Attiláról (az íróról, filozófusról)akkor csak ennyit mondanék:

Hölgyeim és Uraim, itt áll Önök előtt Kőrösi Csoma Sándor mai utódja.

Amiként Kőrösi, úgy Bakos Attila is igen hosszú utat tett meg a magyar ősmúlt feltárásáért.

Csak míg az előd: Csoma Sándor hosszú évek alatt sok-sok kilométert gyalogolt, ő már repülővel szelte át a nagy távolságot, és szellemi síkon rótta az utat: elsajátította a szankszrit nyelvet, így eredetiben olvashatta, kutathatta az ősi írásokat. Kőrösi a tibeti-magyar szótárt állította össze, Bakos Attila a szanszkrit-magyart adta ki. A szentté avatott előd is rájött arra, hogy a szanszkritot kellett volna szótáraznia, hiszen a tibeti annak csak egy nyelvjárása. 

S bár elsősorban az ősi-védikus filozófia iránti érdeklődés sarkallta a keleti útra, és tanulásra, de rábukkant a magyarság eredetének nyomaira, dokumentumaira is. 

Elkötelezetten vállalta a sorstól számára kijelölt feladatot, amelyről ő így beszél.

"Lelki, szellemi életem kibontakozásának pillanata egy mindent átformáló találkozás 1982-ben a hét nyelven beszélő magyar származású tudós-szerzetessel: Narajan Szvámival, akit életem leginspirálóbb személyének, mesteremnek tekintek. Ekkor 21 éves voltam. A jelekből értve tudtam, most végre átléphetem tudati határaimat. 1993 januárjában egy hosszú, bizalmas beszélgetés végén a mester mosolyogva így szólt: Szabadítsd fel, lelki értelemben, Magyarországot! Majd elkomolyodva azzal bízott meg, hogy egy rendhagyó trilógiában, lépésről, lépésre tárjam fel a 6 ezer éves óind védikus kultúra részleteit úgy, hogy összevetem az ősi magyar hagyomány gondolatrendszerével.

Nyomban magamhoz öleltem a feladatot, bár ezt abban a reményben tettem, hogy mindezt lényegileg együtt csináljuk. Ám az isteni elrendezés közbeszólt, beszélgetésünk után néhány hétre a mester eltávozott e világból...

Alig telt el egy esztendő és először, s mint később kiderült: utoljára Magyarországra látogatott elhunyt mesterem atyai barátja: Govinda Szvámi. Új szellemi tanítóm, bölcs mentorom arra kért mondjam el, mit kért utoljára tőlem eltávozott mesterem. Én naiv egyszerűséggel azt mondtam: hogy szabadítsam fel Magyarországot.

Govinda Szvámi egy nevetés után így szólt: Mindannyiunk előtt tudott dolog volt Narajan Szvámi lehetetlent nem ismerő elszántsága, amit derűs, lelkes szívéből tovább akart adni neked. Isten tiszta híve, szolgája ő mindörökké, tehát mindenben segítek e felszabadításban.

Sok év munkája nyomán így születtek sorban a kötetek. Előbb a Duna Evangéliuma, majd a Kőtörő fű, s végül a Magyarország harmadik szemmel, amelynek megjelenését tudós mesterem már nem várhatta meg, 2010-ben az Úr örök kedvteléseibe lépett.

Utolsó találkozásunkkor, amint előtte térdeltem, kezét fejemre tette, s csak ennyit szólt: folytasd, és megáldott.

Talán ekkor fogalmazódott meg bennem először a Narada Akadémia gondolata, a mód, amiként valamit visszaadhatok mindabból, amit Istentől, Tanítóimtól és az Élettől lelkiekben kaptam."

És immár sok éve, ahogyan számtalan tanítványa tudja, működik a Narada Akadémia és a Danvantara Könyvkiadó, amely a védikus szellemi értékeket adja a magyar olvasó kezébe.

Sokan hivatkoznak arra Bakos Attila bemutatásakor, hogy majdnem katolikus pap lett. Pap lett ő - nem középiskolás fokon - Brahmana, hindu-pap, átlépte hát tudati határait.

"Keressetek, kutassatok, mert a világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ősi indiai kultúra tárházában." - írta Kőrösi Csoma Sándor, aki minden ellenkező híreszteléssel szemben, igenis megtalálta őseink nyomát Indiában. S bár a MTA változatlanul nem engedi kutatni a hagyatékát, Bakos Attila feltárja annak lényegét.

Nem ismerem, ahogyan szinte senki sem, Kőrösi hagyatékát, mégis azt mondom, hogy Bakos Attila hozzátett ahhoz.

Amennyiben a nemzetünk, a népünk ősi spiritulális lényét, a lelkünket is feltárja munkáival. Keleti szép örökségünket - ahogyan Szervátiusz Tibor mondja az ars poeticájában.

Hálás szívvel mondok köszönetet áldozatos, áldásos munkájáért - ha nem veszik túlzásnak-, minden magyar nevében.

S biztos állíthatom, amiként Szervátiusz Tibor művészi nagyságát sem ismeri még eléggé e nemzet, úgy Bakos Attila szellemi nagysága is felméretlen ma. Igaz, felmérhetetlen mindkettő földi értelemben.

Milyen jó, hogy mindketten csak a népüknek, s leginkább a Legfelsőbbnek akartak, akarnak megfelelni!

Öleljük magunkhoz napjaink - szerintem - legnagyobb szellemi vezetőjét, és az ő tanítását, ismerkedjünk meg a három kötetbe zárt  Tudással.

A harmadik kötetből idézek végül:

"Mivel nyelvünk fennmaradt, általa és benne rendelkezésünkre áll az a titkos kód, amelynek segítségével az ősmúlt, így igaz történetünk szóra bírható, illetve éppen, mert nyelvünket használva magyar mód gondolkozunk, szellemiségünk általa újratermékenyülhet.

Az igazság ugyanis sohase korszerűtlen.

Tény azonban, hogy nemcsak az anyagi testünk, de az egész teremtett világ ki van téve az enyészetnek. A pusztító idő kikezdi, lebontja a mulandóság dimenziójában a még oly tiszta igazságokat is. A Legfelsőbb Úr éppen ezért minden földi világkorszakban eljön gyermekeihez, hogy megismertesse a magasabb szellemi világokba való visszatérés eszközeit, módszertanát.

Ahány ősi beavatás, annyi vallási megközelítés létezik.

Ezeknek azonban egységesen van egy ősi, közös alapja, egy olyan szilárd talaja a közösségi szakralitás számára, amin a személyes megtisztulás és Istenre eszmélés metafizikai tanítása és eredményes megvalósításának gyakorlata kivirágozhat." 

Vagy ahogyan e nagytudású mester: Bakos Attila fordításában magyarul megjelent Bhagavad-Gíta írja:

"A Teremtés kezdetén minden lény megnyilvánulatlan, a középső szakaszban megnyilvánul, majd a Teremtés felbomlásakor újra megnyilvánulatlan lesz. Mi okod hát a bánatra?" 

Szervátiusz Klára