telefon: +36(20)338-9278, email:

Szervátiusz Klára: Bakos Attila laudációja

Bakos Attila író-filozófus laudációja


Ha röviden és a lényeget akarnám csak mondani Bakos Attiláról (az íróról, filozófusról)akkor csak ennyit mondanék:

Hölgyeim és Uraim, itt áll Önök előtt Kőrösi Csoma Sándor mai utódja.

Amiként Kőrösi, úgy Bakos Attila is igen hosszú utat tett meg a magyar ősmúlt feltárásáért.

Csak míg az előd: Csoma Sándor hosszú évek alatt sok-sok kilométert gyalogolt, ő már repülővel szelte át a nagy távolságot, és szellemi síkon rótta az utat: elsajátította a szankszrit nyelvet, így eredetiben olvashatta, kutathatta az ősi írásokat. Kőrösi a tibeti-magyar szótárt állította össze, Bakos Attila a szanszkrit-magyart adta ki. A szentté avatott előd is rájött arra, hogy a szanszkritot kellett volna szótáraznia, hiszen a tibeti annak csak egy nyelvjárása. 

S bár elsősorban az ősi-védikus filozófia iránti érdeklődés sarkallta a keleti útra, és tanulásra, de rábukkant a magyarság eredetének nyomaira, dokumentumaira is. 

Elkötelezetten vállalta a sorstól számára kijelölt feladatot, amelyről ő így beszél.

"Lelki, szellemi életem kibontakozásának pillanata egy mindent átformáló találkozás 1982-ben a hét nyelven beszélő magyar származású tudós-szerzetessel: Narajan Szvámival, akit életem leginspirálóbb személyének, mesteremnek tekintek. Ekkor 21 éves voltam. A jelekből értve tudtam, most végre átléphetem tudati határaimat. 1993 januárjában egy hosszú, bizalmas beszélgetés végén a mester mosolyogva így szólt: Szabadítsd fel, lelki értelemben, Magyarországot! Majd elkomolyodva azzal bízott meg, hogy egy rendhagyó trilógiában, lépésről, lépésre tárjam fel a 6 ezer éves óind védikus kultúra részleteit úgy, hogy összevetem az ősi magyar hagyomány gondolatrendszerével.

Nyomban magamhoz öleltem a feladatot, bár ezt abban a reményben tettem, hogy mindezt lényegileg együtt csináljuk. Ám az isteni elrendezés közbeszólt, beszélgetésünk után néhány hétre a mester eltávozott e világból...

Alig telt el egy esztendő és először, s mint később kiderült: utoljára Magyarországra látogatott elhunyt mesterem atyai barátja: Govinda Szvámi. Új szellemi tanítóm, bölcs mentorom arra kért mondjam el, mit kért utoljára tőlem eltávozott mesterem. Én naiv egyszerűséggel azt mondtam: hogy szabadítsam fel Magyarországot.

Govinda Szvámi egy nevetés után így szólt: Mindannyiunk előtt tudott dolog volt Narajan Szvámi lehetetlent nem ismerő elszántsága, amit derűs, lelkes szívéből tovább akart adni neked. Isten tiszta híve, szolgája ő mindörökké, tehát mindenben segítek e felszabadításban.

Sok év munkája nyomán így születtek sorban a kötetek. Előbb a Duna Evangéliuma, majd a Kőtörő fű, s végül a Magyarország harmadik szemmel, amelynek megjelenését tudós mesterem már nem várhatta meg, 2010-ben az Úr örök kedvteléseibe lépett.

Utolsó találkozásunkkor, amint előtte térdeltem, kezét fejemre tette, s csak ennyit szólt: folytasd, és megáldott.

Talán ekkor fogalmazódott meg bennem először a Narada Akadémia gondolata, a mód, amiként valamit visszaadhatok mindabból, amit Istentől, Tanítóimtól és az Élettől lelkiekben kaptam."

És immár sok éve, ahogyan számtalan tanítványa tudja, működik a Narada Akadémia és a Danvantara Könyvkiadó, amely a védikus szellemi értékeket adja a magyar olvasó kezébe.

Sokan hivatkoznak arra Bakos Attila bemutatásakor, hogy majdnem katolikus pap lett. Pap lett ő - nem középiskolás fokon - Brahmana, hindu-pap, átlépte hát tudati határait.

"Keressetek, kutassatok, mert a világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ősi indiai kultúra tárházában." - írta Kőrösi Csoma Sándor, aki minden ellenkező híreszteléssel szemben, igenis megtalálta őseink nyomát Indiában. S bár a MTA változatlanul nem engedi kutatni a hagyatékát, Bakos Attila feltárja annak lényegét.

Nem ismerem, ahogyan szinte senki sem, Kőrösi hagyatékát, mégis azt mondom, hogy Bakos Attila hozzátett ahhoz.

Amennyiben a nemzetünk, a népünk ősi spiritulális lényét, a lelkünket is feltárja munkáival. Keleti szép örökségünket - ahogyan Szervátiusz Tibor mondja az ars poeticájában.

Hálás szívvel mondok köszönetet áldozatos, áldásos munkájáért - ha nem veszik túlzásnak-, minden magyar nevében.

S biztos állíthatom, amiként Szervátiusz Tibor művészi nagyságát sem ismeri még eléggé e nemzet, úgy Bakos Attila szellemi nagysága is felméretlen ma. Igaz, felmérhetetlen mindkettő földi értelemben.

Milyen jó, hogy mindketten csak a népüknek, s leginkább a Legfelsőbbnek akartak, akarnak megfelelni!

Öleljük magunkhoz napjaink - szerintem - legnagyobb szellemi vezetőjét, és az ő tanítását, ismerkedjünk meg a három kötetbe zárt  Tudással.

A harmadik kötetből idézek végül:

"Mivel nyelvünk fennmaradt, általa és benne rendelkezésünkre áll az a titkos kód, amelynek segítségével az ősmúlt, így igaz történetünk szóra bírható, illetve éppen, mert nyelvünket használva magyar mód gondolkozunk, szellemiségünk általa újratermékenyülhet.

Az igazság ugyanis sohase korszerűtlen.

Tény azonban, hogy nemcsak az anyagi testünk, de az egész teremtett világ ki van téve az enyészetnek. A pusztító idő kikezdi, lebontja a mulandóság dimenziójában a még oly tiszta igazságokat is. A Legfelsőbb Úr éppen ezért minden földi világkorszakban eljön gyermekeihez, hogy megismertesse a magasabb szellemi világokba való visszatérés eszközeit, módszertanát.

Ahány ősi beavatás, annyi vallási megközelítés létezik.

Ezeknek azonban egységesen van egy ősi, közös alapja, egy olyan szilárd talaja a közösségi szakralitás számára, amin a személyes megtisztulás és Istenre eszmélés metafizikai tanítása és eredményes megvalósításának gyakorlata kivirágozhat." 

Vagy ahogyan e nagytudású mester: Bakos Attila fordításában magyarul megjelent Bhagavad-Gíta írja:

"A Teremtés kezdetén minden lény megnyilvánulatlan, a középső szakaszban megnyilvánul, majd a Teremtés felbomlásakor újra megnyilvánulatlan lesz. Mi okod hát a bánatra?" 

Szervátiusz Klára

Szervátiusz Szalon - 2025. április 28. »

Megnyitottuk a Szalon idei évadát Szervátiusz Tibor halálának hetedik, Trianon 105. évfordulóján. Azért áprilisban emlékeztünk meg a nemzeti gyásznapról is, mert Szervátiusz Tibor művészete Trianon- fogantatású. A nyitó rendezvény ezért egy irodalmi műsor volt "Ez már feltámadás" címmel Szilágyi Enikő, kolozsvári születésű Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész előadásában. A Szőcs Géza költő, egykori kulturális államtitkár, majd miniszterelnöki főtanácsadó által szerkesztett műsor főként erdélyi nagy írók-költők gondolatait tolmácsolta a művésznő kivételes tehetségével. Székely János, Ady Endre, Márai Sándor, Szőcs Géza, Karinthy Frigyes, Farkas Árpád szólt a közönséghez, amely sírt, nevetett, sírt és "feltámadt". - A gyász, akár egyéni, akár nemzeti, soha nem múlik el, csak körbefonja az élet - kezdte köszöntőjét Szervátiusz Klára elnök. Körbefonja az élet, ha olyan , mint egy zöld, reménytadó ág. De ha a sötét erők száraz kóróvá változtatják az életet, félő, hogy a gyász lepi azt el.. Hát, tegyünk ellene, imával, átokkal, ha kell, ellenállással!

Szervátiusz Szalon - 2024. október 17. »

Egy közszájon forgó mondás szerint a csúcson kell abbahagyni.Mi most így tettünk, bezártam a Szervátiusz Szalon ajtaját nemcsak azidei év csúcsát, de azt hiszem a létezésünk (4 év) csúcsát is jelentő Palojtay János zongoraművész koncertjével.A kivételes tehetségű, világhírű művész elkápráztatott, elbűvöltbennünket játékával, kedves , szerény egyéniségével.Kodályt, Bartókot és Debussyt játszott , valamint egy saját impovizatívművét.Jövőre veletek ugyanitt!  2024. október 17. Szervátiusz Szalon Egy közszájon forgó mondás szerint a csúcson kell abbahagyni. Mi most így tettünk, bezártam a Szervátiusz Szalon ajtaját nemcsak az idei év csúcsát , de azt hiszem a létezésünk ( 4 év) csúcsát is jelentő Palojtay János zongoraművész koncertjével. A kivételes tehetségű, világhírű művész elkápráztatott, elbűvölt bennünket játékával, kedves , szerény egyéniségével. Kodályt, Bartókot és Debussyt játszott , valamint egy saját impovizatív művét. Jövőre veletekEgy közszájon forgó mondás szerint a csúcson kell abbahagyni.Mi most így tettünk, bezártam a Szervátiusz Szalon ajtaját nemcsak azidei év csúcsát , de azt hiszem a létezésünk ( 4 év) csúcsát is jelentőPalojtay János zongoraművész koncertjével.A kivételes tehetségű, világhírű művész elkápráztatott, elbűvöltbennünket játékával, kedves , szerény egyéniségével.Kodályt, Bartókot és Debussyt játszott , valamint egy saját impovizatívművét.Jövőre veletek ugyanitt!

2024. évi Szervátiusz Jenő díj »

2024. szeptember 18., BudapestSzervátiusz Szalon,Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége. Szervátiusz Klára köszöntője:Negyvenegy évvel ezelőtt: 1983 szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya napján távozott a földi életből Erdély nagy szobrásza Szervátiusz Jenő. Ezért tartja a Szervátiusz Alapítvány az éves díjátadását szeptemberben, s ezért gyújtottam mécsest a szobrász fényképe előtt a Szervátiusz Szalonban. Néhány pillanatig emlékeztünk rá, s a hat éve eltávozott Szervátiusz Tiborra. Majd feltettem Vörösmarty Mihály költőnk 19. században elhangzott kérdését: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Ma egyértelműen azt mondhatjuk: igen. Igen! Hiszen nemcsak az elme pallérozódott általuk, de a szív, a lélek, az érzelmek is nemesedtek. A 21. század nagy kérdése: Megy-e a technológia által a világ előbb? Azt hiszem, legfeljebb az az igazság, hogy a sok - egyébként csudálatos és elképesztő találmány - által kényelmesebb és gyorsabb lesz az élet. De ez jó az embernek, az emberiségnek? A léleknek? És hová sietünk? Az elmúlás elől úgysem menekülhetünk! Záporoznának még a kérdéseim, de a művészet, a művészek miatt vagyunk most jelen. Idézzük hát ezt meg. Ezt, s a lényegét: „Van keblünkben egy szent vágy fölfelé, hogy egy különbnek, tisztábbnak, végtelennek önként hódoljunk meg, s ott keressük titkát a Nagy Névtelennek.” Két jeles művészünk, akik most átvették a Szervátiusz Jenő -díjat/ösztöndíjat keresik a válaszokat s tovább adják nekünk a titkokat: Xantus Géza a festményeivel, Fülei Balázs zongoraművész a klasszikus zene nagyjainak interpretálásával gazdagítja a lelkünket, életünket. Mert az ember önvalója ez: az Istentől való halhatatlan lélek. Pillantsatok csak Simó István - mától Szervátiusz Tibor Ösztöndíjas -, arcára s láthatjátok áradni a belső tüzet, pedig épp csak elkezdte a művészet útján való járást. És lelkünket emelték fel a zenéjükkel: Razvaljajeva Anansztázia hárfaművész és Annus Réka énekes is.Árkossy István festőművész: Xantus Géza művészetérőlDevich Márton csatornaigazgató, Bartók Rádió: Fülei Balázs zongoraművész