telefon: +36(20)338-9278, email:

Ladocsi Gáspár: Fohász a magyar kultúráért

Ladocsi Gáspár
Fohász a magyar kultúráért

Gondviselő Istenünk!

Saját képmásodra alkottad meg az embert, és arra rendelted, hogy tetszésedre alakítsa  a világ arculatát. Amint tőled elfordult, elhomályosította képmásod. Kárpótlásul lelkünkbe írtad a testvériesség, az egy családba tartozás vágyát, amely csak álomnak bizonyul a földön.Reményünk életben tartására szívünkbe oltottad  a hazaszeretet érzületét, amely  szülőföldhöz láncol minket  történelmünk megpróbáltatásaiban és vígabb esztendeiben egyaránt.

A honfoglalásban a hazává lett földet mi nem raboltuk el  másoktól.A hazában mindenkit szíves szeretettel láttunk  és látunk vendégül  : elsőként az átvonulni szándékozó keresztes hadakat, a mában az etnikai tisztogatás áldozatait.Csak azt kértük minduntalan, becsüljék és szeressék országunkat,otthonunkat.

 A magyar haza első kincse  a szülőföld. Gazdagságát de sokszor  és oly könnyedén eltékozoltuk! Mérgező hulladékot szórunk szét, és nem csak vegyi anyagokban. Segíts minket, Istenünk, hogy megtegyük mindazt  ami tettekre kötelez szülőföldünk szép határaiért!

 A magyar haza második nagy kincse az anyanyelv, amelyet legszebben Neked , a magyarok Istenének imákban,versekben és dalokban köszöntünk meg. Igaz, káromoltunk is és gúnyoltunk is Téged rajta. Divattá és irodalmárerénnyé tettük a trágárkodást, az idegen szavak ma  koptatják szókincsünket. Ne hagyj minket ,Istenünk, szavainkban mélyebbre süllyedni!

 A magyar haza  harmadik kincse nemzedékeink vírtusa, vagyis  erényei és tehetségei.Mindkettő adomány Tőled, de kitartó emberi küzdelmekben hozták meg szép gyümölcseiket. 

Nekünk példát mutató és bennünket patronáló szentjeid kórusába- a legtöbbet a világon: harmincnyolcat az Árpád-ház adott. A Turul-ház. Évszázadokig a keresztény Európa pajzsa voltunk.

Elismert tudósaink a számkivetésben sem engedték elfelejteni a magyart.

Képíró-, és képfaragó művészeink intettek: szeresd a magyart, ne faragj le róla...

Csak Kolozsvárról felemlítve:a képírók:Miklós és Tamás vagy Sándor és Zsigmond grafikusok, meg a képfaragók:Márton és György , István és Péter, a diószegiek, Jenő és Tibor , a szervátiuszok.

Egyszerű népünk dalai  is  a zeneoktatás legismertebb eszközévé tudtak lenni a modern világban Ezzel a gondviselő jóságodból nekünk juttatott örökséggel tudjuk a jövő Európáját megajándékozni. Növeld bennünk a reményt Istenünk.

 A magyar haza negyedik nagy kincse az egyszerű nép hétköznapi szorgalma, dolgos keze. Egykor tíz falunak templomot épített, majd katedrálisokat, kővárakat és palotákat, később iskolákat és internátusokat emelt. Nemzeti Színházat, Lánchidat, Országházat. A történelemben mindig értesünkre adtad, hogy minden nemzedék életében kell lennie egy közös célnak, "szent akaratnak", amely  az embereket összefogja, amire illő öntudattal büszkék lehetünk. Szilárdítsd meg bennünk, Istenünk, az országépítő hitet!

Fogadd tőlünk most a hálát és dicsőítést! Tégy minket országod építőivé országunkban!

Vésd megkeményített szívünkbe,  hogy a szülőföld szeretete, az anyanyelv értékelése, a tehetségek támogatása és a dolgos kezek megbecsülése nélkül semmit sem tudunk megtartani, még kevésbé építeni.

Legyen elég erőnk ehhez az alapokat megszilárdítani,a falak megtartó erejére vigyázni, a bensőnkhöz tartozó tereket otthonná szépíteni és mindezt tegyük a Tőled adott, őseinktől örökül  hagyott, és általunk alakított szép mívességgel!

Ámen

 

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban »

2024. február 15.Megnyílt a Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban, amely a 120 évvel ezelőtt született Szervátiusz Jenő és a 20 éves Szervátiusz Alapítvány előtt is tiszteleg.A tárlatot Szervátiusz Klára elnök nyitotta meg, aki kurátora is a kiállításnak.Az ő beszédét közöljük itt, és néhány fotót a megnyitóról, amelynek második részében két világhírű muzsikus: Fülei Balázs zongoraművész, Sipos Mihály népzenész és Kardos Mária működött közre.A kiállítás március 24-ig látogatható.Szervátiusz Klára megnyitó beszédeA Kárpát medence művészei a Műcsarnokban:  Árkossy István( Erdély), Barabás Éva ( Erdély),Bardócz Lajos ( Erdély), Berend Iván( Délvidék), Bocskay Vin ce ( Erdély), Gaál András ( Erdély),Györfi Lajos ( Anyaország), Györfi Sándor( Anyaország), Gyurkovics Hunor( Délvidék), Homoki Gábor ( Kárpátalja), Kákonyi Csilla ( Erdély), Kubinyi Anna ( Anyaország), Matl  Péter ( Kárpátalja), Márton Árpád ( erdély), Nagy János ( Felvidék), Páll Lajos ( Erdély), Petrás Mária ( Moldvai csángó), Petrás Alina ( Moldvai csángó), Rieger Tibor ( Anyaország)

Szervátiusz Szalon - 2023. október 19. »

Egy varázslatos szép élménnyel ért véget az ide évadunk, bezártam a Szalon ajtaját. Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész volt a vendégünk, aki nemcsak Kodályt, de Bartókot, Lisztet, Debussyt, Ravelt is játszott nekünk. Felemelő zenei est volt, kikapcsolt bennünket a hétköznapok káoszából, feszültségéből, elmélyedtek, mosolyogtak az emberek.Harmónia, szépség, szeretet áradt a művészből is, nemcsak a zenéből.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban »

2023. október 3. Csíki Székely Múzeum Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása - csíkszeredai Csíki Székely MúzeumOktóberben megrendeztem a kettős évforduló jegyében és megnyitottam a kiállítást. Folytatása 2024-ben lesz Budapesten, a Műcsarnokban. Részlet a megnyitóbeszédemből: A Mindenható kegyelme által az idén, amikor Szervátiusz Jenő születésének 120. évfordulójára, s a Szervátiusz Alapítvány működésének 20 évére emlékezünk- két csodálatos, szakrális helyen ünnepelhetek, ünnepelhetünk. Az Országházban, a Szent Korona szomszédságában emlékeztem a nagy magyar, erdélyi szobrászra, s a munkával telt húsz esztendőre. S most itt Csíkszeredában, a csodatévő Anya közelségében nyithatom meg e kiállítást. A somlyói templom szomszédságában lévő Kós Károly tervezte házban élt a magyar időben, a KALOT megbízásából két évig Szervátiusz Jenő a fiával: Tiborral, s tanította a székely ifjakat faragásra. Oly sikeresen, hogy Olaszországba is eljutott velük. Szervátiusz Tibor pedig az akkor Segítő Máriának nevezett gimnáziumban tanult azidőtájt. De előtte is, sokszor mezítláb, zarándokolt Menaságból - ahol sok nyarat töltött Kiss Eleméréknél - ide a búcsúba a férjem. "Azt hallottam, babám, hogy el akarsz hagyni... - cseng most is fülembe a széki népdal a csodálatos hangján, míg autóval jártuk együtt Székelyföldet, és mindig megálltunk egy ima idejére Máriánál Gyimes felé menet. Drága férjem öt esztendeje „hagyott” itt, és én most fájdalommal és örömmel teli szívvel állok itt. Fájdalommal, mert egyedül, de örömmel, mert lelkemben, szívemben hoztam Őt is, őket is. Sőt idehoztam a Kárpát medencét, művészeinek legjavát mutatván be. Mi kezdettől arra törekedtünk, hogy a Szervátiusz Tibor Napisten szerelme című szobra által is megjelenített összetartozást szolgáljuk. A Diaszpóra nevet is viseli, ez a márványból készült alkotás. Középen a Nap, az Anyaország, amely szétsugározza figyelmét, szeretetét a méltatlanul elszakított területek magyarságára, s onnan áramlik vissza is erő és hit. Elszakíthatatlan kapocs ez, míg csak magyar él. Hadd soroljam a területeinket, s a művészek neveit! Jól csengenek. Érjenek a szívünkig!  Anyaország: Szervátiusz Jenő szobrászművész, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Kubinyi Anna textílművész, Somogyi Győző festőművész, Rieger Tibor szobrászművész, Györfi Sándor szobrászművész, Györfi Lajos szobrászművész Erdély: Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibor Barabás Éva festőművész, Bardócz Lajos grafikusművész, Bocskay Vince szobrászművész, Gaál András festőművész Kákonyi Csilla festőművész, Márton Árpád festőművész, Páll Lajos festőművész, Árkossy István festő-grafikusművész Délvidék: Berend Iván festőművész, Gyurkovics Hunor festőművész Felvidék: Nagy János szobrászművész, Szabó Ottó festőművész Kárpátalja: Homoki Gábor festőművész, Matl Péter szobrászművész Moldvai csángó-magyar: Petrás Alina keramikusművész, Petrás Mária keramikusművész