telefon: +36(20)338-9278, email:

Ladocsi Gáspár: Fohász a magyar kultúráért

Ladocsi Gáspár
Fohász a magyar kultúráért

Gondviselő Istenünk!

Saját képmásodra alkottad meg az embert, és arra rendelted, hogy tetszésedre alakítsa  a világ arculatát. Amint tőled elfordult, elhomályosította képmásod. Kárpótlásul lelkünkbe írtad a testvériesség, az egy családba tartozás vágyát, amely csak álomnak bizonyul a földön.Reményünk életben tartására szívünkbe oltottad  a hazaszeretet érzületét, amely  szülőföldhöz láncol minket  történelmünk megpróbáltatásaiban és vígabb esztendeiben egyaránt.

A honfoglalásban a hazává lett földet mi nem raboltuk el  másoktól.A hazában mindenkit szíves szeretettel láttunk  és látunk vendégül  : elsőként az átvonulni szándékozó keresztes hadakat, a mában az etnikai tisztogatás áldozatait.Csak azt kértük minduntalan, becsüljék és szeressék országunkat,otthonunkat.

 A magyar haza első kincse  a szülőföld. Gazdagságát de sokszor  és oly könnyedén eltékozoltuk! Mérgező hulladékot szórunk szét, és nem csak vegyi anyagokban. Segíts minket, Istenünk, hogy megtegyük mindazt  ami tettekre kötelez szülőföldünk szép határaiért!

 A magyar haza második nagy kincse az anyanyelv, amelyet legszebben Neked , a magyarok Istenének imákban,versekben és dalokban köszöntünk meg. Igaz, káromoltunk is és gúnyoltunk is Téged rajta. Divattá és irodalmárerénnyé tettük a trágárkodást, az idegen szavak ma  koptatják szókincsünket. Ne hagyj minket ,Istenünk, szavainkban mélyebbre süllyedni!

 A magyar haza  harmadik kincse nemzedékeink vírtusa, vagyis  erényei és tehetségei.Mindkettő adomány Tőled, de kitartó emberi küzdelmekben hozták meg szép gyümölcseiket. 

Nekünk példát mutató és bennünket patronáló szentjeid kórusába- a legtöbbet a világon: harmincnyolcat az Árpád-ház adott. A Turul-ház. Évszázadokig a keresztény Európa pajzsa voltunk.

Elismert tudósaink a számkivetésben sem engedték elfelejteni a magyart.

Képíró-, és képfaragó művészeink intettek: szeresd a magyart, ne faragj le róla...

Csak Kolozsvárról felemlítve:a képírók:Miklós és Tamás vagy Sándor és Zsigmond grafikusok, meg a képfaragók:Márton és György , István és Péter, a diószegiek, Jenő és Tibor , a szervátiuszok.

Egyszerű népünk dalai  is  a zeneoktatás legismertebb eszközévé tudtak lenni a modern világban Ezzel a gondviselő jóságodból nekünk juttatott örökséggel tudjuk a jövő Európáját megajándékozni. Növeld bennünk a reményt Istenünk.

 A magyar haza negyedik nagy kincse az egyszerű nép hétköznapi szorgalma, dolgos keze. Egykor tíz falunak templomot épített, majd katedrálisokat, kővárakat és palotákat, később iskolákat és internátusokat emelt. Nemzeti Színházat, Lánchidat, Országházat. A történelemben mindig értesünkre adtad, hogy minden nemzedék életében kell lennie egy közös célnak, "szent akaratnak", amely  az embereket összefogja, amire illő öntudattal büszkék lehetünk. Szilárdítsd meg bennünk, Istenünk, az országépítő hitet!

Fogadd tőlünk most a hálát és dicsőítést! Tégy minket országod építőivé országunkban!

Vésd megkeményített szívünkbe,  hogy a szülőföld szeretete, az anyanyelv értékelése, a tehetségek támogatása és a dolgos kezek megbecsülése nélkül semmit sem tudunk megtartani, még kevésbé építeni.

Legyen elég erőnk ehhez az alapokat megszilárdítani,a falak megtartó erejére vigyázni, a bensőnkhöz tartozó tereket otthonná szépíteni és mindezt tegyük a Tőled adott, őseinktől örökül  hagyott, és általunk alakított szép mívességgel!

Ámen

 

Megjelent a Nap és Hold szerelme - 2022. november 18. »

Megjelent az alapítvány új kötete Szervátiusz Klára gondozásában, amely Szervátiusz Tibor művészetéről árul el többet. Interjúk, saját írásai és fotók árnyalják a képet.Felmutattam a Napot és a Holdat. Tetszett az embereknek. A Dürer Nyomda ezúttal is kiváló minőséget nyújtott. Most itt várják a tulipános ládán az érdeklődőket. Csűrös Csilla előszavából idézek:  "Úgy hiszem, soha olyan fontos nem volt egy ilyen könyv elkészülte, egy ilyen nagy formátumú, a nemzet művészének választott alkotó műveinek, értékválasztásainak, gondolatainak be-, és felmutatása , mint éppen most, háborúkba sodródó, érték -, és mértékvesztett, erkölcsileg kifordult, a józan észtől, a tiszta érzésektől távolodni, valósággal tébolyodni látszó napjainkban. Életünkben, világunkban. A kizökkent időben..." Itt pedig Lisztóczky László nagy formátumú írásának részlete olvasható a fülszövegben:Ady Endre azt jósolta Ismeretlen Korvin-kódex margójára című esszéjében, hogy a toleranciából, demokratikus gondolkodásból és európaiságból az anyaországnak története során mindig magas mércét adó, három kultúrát egyesítő Erdély fogja megszülni a jövő nagy magyar tehetségeit. Az azóta eltelt évtizedek- az imperium-változással bekövetkezett súlyos megpróbáltatások ellenére is-, mintha igazolták volna ezt a próféciát. Erdély adta nekünk Kós Károlyt, a legnagyobb, iskolát teremtő építőművészünket, Erdély fia Szabó T. Attila , századunk legkiválóbb magyar nyelvtudósa, Erdélyben élt és dolgozott Kelemen Lajos, minden idők egyik legkiemelkedőbb magyar művelődéstörténésze. Erdély szülte Márton Áront, Gyulafehérvár püspökét, a magyar katolicizmus egyik legtisztább és legfénylőbb szellemét, a kisebbségi magyarság lánglelkű apostolát. Erdély kultúráját gazdagította Gy. Szabó Béla grafikus életműve, Erdélynek köszönhetjük Tamási Áront, a huszadik századi irodalmunk egyik legeredetibb hangú, világirodalmi rangú elbeszélőjét. És Erdély adta nekünk Szervátiusz Tibort is, napjaink egyik legzseniálisabb, korszakmeghatározó szobrászművészét, Bartók Bélának- aki maga is az "erdőntúl" született-, egyenesági leszármazottját a saját művészeti ágában. Jelentőségét Solymár István így összegezte:" A  kelet-közép-európai szobrászat legújabb fejezetét az ő nevével lehetne kezdeni." Művészete azt a bartóki igazságot illusztrálja, hogy a nemzeti hagyományok legősibb, legmélyebb rétegeibe való alámerülés nem provincializmushoz vezet, ellenkezőleg: szükségszerű feltétele és lépcsőfoka az egyetemességnek. (Lisztóczky László írásának részlete -1997-ből)

Szervátiusz Szalon - 2022. november 18. »

Az elnök: Szervátiusz Klára e szavakkal kezdte az estét a köszöntés után:A szerelem szent. A világ a szerelem himnusza.  A nap szerelmes tüzéből lódult ki a föld, belőle fakadtak a hegyek, a folyók. A szerelem fakasztja a rügyet, szökkenti virágba a bimbót, a szellő a vágy szárnyán dagad viharrá és a szerelmes patak lerohan a hegyről, hogy édes vizével végig csókolja a távoli tenger keserű, sós hullámait. A szerelem az élet és a halál. Az egész világ szerelem.  Tagorétól most közelítsünk magunk kultúrájához. A  Cantata profana zenéjét ihlető ballada így indul.: Volt egy öregapó. Volt néki, volt néki kilenc szép szál fia. Nem tanította őket semmi mesterségre, csak  erdőket járni, vadat vadászni.... A kilenc szép szál fiú eltévedt az erdőben szarvasokat vadászott, s végül maga is szervassá változott. S az ő szarvuk ajtón be nem térhet, Csak betér az völgyekbe. És szájuk többé nem iszik pohárból  Csak tiszta forrásból. Tudjuk, hogy a szarvas mitológiai állat. A fény megtestesítője, miként a mi Turul madarunk is. Akkor bátran és merészen imígyen fejthetjük meg ezt a tiszta forrást: nem erdőben, hegyről lezúduló forrás ez, hanem az égi szent víz: a Tiszta isteni Fény, szeretet. S miért azonosítjuk ezt a népi sokezer éves kultúrával? Mert a nép egyszerű gyermekei a régiségben szép harmóniában éltek a földdel, s az éggel. Ami fent, ugyanaz lent - ahogyan Hermész Trisztmegisztosz mondja. Így és ebben kapcsolódik össze a két magyar zeneóriás a két magyar szobrászóriással: a tiszta forrás, az isteni fény keresése, felmutatása révén. Égi szerelem földi mása alkotásuk sokasága. Ezért talál egymásra ma a hely szelleme: a Szervátiuszok kisugárzása és a ma elindított Kodály plusz hangverseny sorozat, amellyel hagyományt óhajtunk teremteni. Minden évben egy hangversennyel emlékezve a magyar zene géniuszára, géniuszaira. Fürödjünk meg mindannyian az égi tiszta fényben: a tiszta forrásban e zene által, amelyet két ragyogó tehetségű zenész: Hollókői Huba hegedűművész és Onczay Zoltán csellóművész tolmácsol számunkra.Majd útjára indította a Kodály plusz hangversenysorozatot, amelyre évente sor kerül majd.Ezúttal Hollókői Huba hegedűművész és Onczay Zoltán csellóművész adott koncertet, amelyben elhangzott Kodály Duó szonátája, aBartók népzenei átirata. Szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a közönség a csodálatos színvonalú hangversenyt.

Szervátiusz Szalon - 2022. október 27. »

Föld szülte élet --Isten szülte Föld-- Ebbe az élet-csodába, annak körébe léptünk be az októberi Szalon rendezvényen, ahol a székely Hadnagy Géza gazdálkodó volt a beszélgetőtársam. Azé a föld, aki megműveli. Azé az ország, akié a föld. Szabad az, aki saját maga ura, tulajdonnal rendelkezik, s maga felett csak egy igazi urat: az Istent ismeri el. Beleszületünk a föld művészetébe - mondta Németh László, aki gyakorlatilag is be akarta mutatni, hogyan lehet és kell Kert-Magyarországot megteremteni. Az 500 éve szabad székelyként élő- lófő székelyek- felmenőkkel rendelkező Hadnagy Géza csodálatos példáját adta a szabadon gondolkodó, gazdálkodó, a közösségéért felelősséget érző embernek. Aki a hagyományokat rendszeresen élő, a kultúrát megbecsülő, családját szerető férfiú is. Szó volt a magyar értelmiségi-írástudó emberek felelősségéről is, arról hogy tágan kell értelmezni a kultúrát, egymást megbecsülni a különböző rétegek embereinek. Ez a jövő új útja - ez, amely a régi is volt. Jézus is egyet akart: visszaállítani a régi tudást, isteni rendet. Derűt is hozott nekünk a vendég, a székelyek mindent legyűrő humorát. A megmaradáshoz kell ez – mondta -, a kesergés nem vezet sehová. Egyetlen fontos tény kellene irányítsa nemzeti érzelmeinket: Közép-Európa, a Kárpát medence legnagyobb nemzete vagyunk ma is! Vigyázó szemeteket Keletre, s Székelyföldre vessétek Barátaim, Honfitársaim!