telefon: +36(20)338-9278, email:

Juhász Ferenc: Ős-dacfej

Él Kolozsvárott két nagy művész, két elemi
szobrász, lángoló ember, robbanó szív, örökös
termékeny mámor és szenvedés, apa és fia,
Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor.
Elfojthatatlan teremtő daccal és virágzó termékeny
mámorral, következetes konok akarattal
dolgoznak, teremtenek, teremtenek és dolgoznak,
mert tudják, hogy a teremtő munka és a teremtő
szent akarat az egyetlen lehetséges létállapot,
a fönnmaradás és a megmaradás egyetlen
reménye és szerelme. Dolgoznak kőben, fában,
fémben, szikár és puhább anyagokban, teremtenek
törékeny és feszülő, mállóbb és szikrázóbb
anyagokkal, hogy nemcsak művükben, de
hitükben és emberségükben is megmaradjanak,
hogy nép, hit, történelem, múlt és emberi
áldozat ne hamvadjon el a jövő előtt, ki ne
hamvadjon szívünkben a termékeny teremtő
akarat, hogy ne égjen szívünk és lángarcú
életünk, mint a világtér kopár dörejeiben a lüktető
árva égitestek. Mondják az egyszerűek és
megaláztatásra-szántak, mondják a megváltó -
jelöltek és ragyogni-kiválasztottak sorsát és
kegyelmét elmondják a számunkra szilárd
anyagokban, mondják Dózsa üszkös-fekete vak
arcát, a farönk-rücsök-ősi, izzó fémpánttal
koszorúzott, tűzben szétrepedt Ős-dacfejet,
mondják Dózsa tüzes rostokon, izzó rácsokon
ugráló szívét, amely lánggal szökdös és füsttel
hörög, mint égő párduc, mondják Petőfi
teremtés-titkú, faodú-szemű, fatajték-csipkés -
szempillájú, harmat-ragyogású fejét, mondják
Adyét, a zord és könyörtelen ébenfaátok-arcú
zárt próféta-fejet, mondják szenvedőket,
megalázottakat és elesetteket, mondják az emberi
világot átizzadt és verejtékkel kristályosra-átitatott
vállán cipelő nép szánalmas életét, a forradalmat
és a szenvedést, a hiteket, látomásokat, temetőket,
mondják az emberi világot vállukon hordozók
emberiség-keresztjét, s mondják a Megváltó-fiú
óriás imádkozó-sáska-csontváz jelentést,
a megváltó akarat kemény hitét, amely érc-csillag -
lángolásként, önmagát szétüvöltő kozmikus
testként a néma űrben, szívünkben, fémrücsök-
gyökér-mellkasával, fém-virágcsontváz-kezével,
és fém Tejút-lábával, diadalmasan robban és
ragyog.

(Új Írás, 1968. 9. sz.)

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján