telefon: +36(20)338-9278, email:

Losonci Miklós: Szervátiusz Tiborról-monográfiájának bemutatója alkalmából

A magyar nép tehetségét, a magyar nemzet életképességét jelzi az elmúlt évezred értékteremtése, mely rendkívül - minden közegben teremtő erő - nevek fémjelzik ezt a bőséget. Ezrek és tízezrek közül válogatva Szent István, Hunyadi Mátyás, Széchenyi István, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós, Balassi Bálint, Mányoki Ádám, Erkel Ferenc, Ferenczy István, Hild József, Szentpétery József, Ady Endre, Móricz Zsigmond nevét említem, ők reprezentálják társaikat is – több ezer géniuszt.

Kitűnő szobrászaink is kultúránk kincsét növelik. Izsó Miklós, Fadrusz János, Medgyessy Ferenc az emberi test formáival értelmezi a gondolatot. Szervátiusz Tibor szándéka és tette, hogy „magyar anyanyelvű szobrokat” hozzon létre. Ezt a nemes célt édesapja, Szervátiusz Jenő is képviselte. Ezt az értéket bővítette egyetemessé Szervátiusz Tibor annak az eszmének a jegyében, amit előtte Vörösmarty Mihály sűrített költészetté: „Legszentebb vallás a haza és emberiség.”

E gyakorolt cél Szervátiusz művészetének újszerű valósága, ebben is mérték nemzedékének és a jövőnek. Szobrainak ez az üzenete, nemcsak minősége, hanem fontossága is.

A szobor első küldetése, hogy az emberi test szépségeit ábrázolja és értelmezze, mellyel a természet ajándékozta. Ezt teljesítette sok alkotó: Praxiteles, Maillol, Ferenczy Béni. A testiség ragyogása szellemiséget rejt, ezt tárja fel Szervátiusz Tibor, mert ez is a szobor hivatása. Mindezt Rodin és Donatello is előtte megcselekedte. Szervátiusz ezzel sem elégedett meg - mert célja eredménye lett - magyar ízzel, zamattal valósítja meg a művet, testi-lelki-szellemi-népi-nemzeti-történelmi–kozmikusösszetettségében. Dózsa változatai drámák. Első rátekintésre azok. Jobban elmélyedve a fájdalom szépségeiben, megvilágosodunk, mert Szervátiusz nemcsak ábrázol, nemcsak értelmez, hanem elmélkedik, s ezért a forma kinyilatkoztat. Dózsa jézusi sorsát fedezzük fel. Ő nem Jézus, de sorsa az Ő folytatása: Magyar Evangélium. Szervátiusz szobra azt hirdeti, hogy ő a magyar Prometheus, a magyar Savanarola, a magyar Megváltó - nem pusztítja el a tűz, hanem föltámasztja. Ezt a metamorfózist: az igazság győzelmét, Szervátiusz Tibor előtt Petőfi és Ady is nagy hírként adta át nekünk. A Szervátiusz – szobor útjel annak fölismeréséhez, hogy rendkívüli ámulatnak lehetünk tanúi. Még Babits Mihályt is módosítja, aki szerint nem is „olyan nagy dolog a halál”. Szervátiusz Dózsa szobrát értelmezve mondhatjuk, gyötröttségében is győztes formái azt üzenik: nincs halál, csak örök élet van az időtlen időben. Halkan hozzáteszem: valamennyi szobra ezt a reménységet sugározza, amely a létezés Istenségének üzenete. Minden életfája, madonnája, boldogasszonya, portréi: Szent Istvánról, Ady Endréről, Ősanyáról, Bartókról, Ister-párról, ezt példázzák. A jáki katedrálisban, Ócsán, a zsámbéki templomromban, a kolozsvári Szent Mihály istenházban önkéntelenül imádkozunk a váratlan áhítatban, azért, mert az épület az ima intenzitása. Csöndjével? A formák magasztos szózatával. Szervátiusz Tibor szobrai is a magasságból erősítik lelkünket. Nemcsak simogatnak, megszólítanak.

A nagy nemzeti értékteremtésben mélységesen elmaradtunk az értékek fogadásában és az értékek gondozásában. Az értékekben a szellemi nagyhatalom rangján mi is világelsők vagyunk. A nemzeti lét összboldogságát akkor érhetjük el, ha nemcsak teremtjük, hanem gondozzuk is e mérhetetlen kincstárat, e hatalmas szellemi vagyont lelki valósággá alakítjuk.

Oly fájó, hogy sok teremtett magyar értéknek nincs gazdája! Oly felemelő, hogy Szervátiusz Jenő szellemi örököse: fia, Szervátiusz Tibor, aki méltó módon gondozza e kincset. Ami ezáltal még inkább a mi szellemi vagyonunk. Szervátiusz Tibor fokozni tudta Szervátiusz Jenő magyar anyanyelvű művészetét. Ő európai magyar-erdélyi szobrászművész, akinek plasztikai kincsestárát hitvestársa, Szervátiusz Klára az igazság mértékével, felsőfokon gondozza.

Szervátiusz Tibor hisz a létezés jó energiáiban, gyarapítja, teremti is azokat. A nemzet megmarad, ha teremt. Segítségével mi is felismerhetjük, hogy nem vagyunk az élet alattvalói, hanem a Világmindenség rejtélyes és titokzatos Istenének munkatársai.


Szervátiusz Szalon - 2024. május 30. »

Átalakítottuk a Föld arculatát, átfestettük a Nagy Színjáték díszleteit a magunk ízlése és óhaja szerint. De a Színjáték ugyanaz maradt és a Játékmester mit sem hederít a pepecselésünkre.  A színfalak mögé még sem tekinthetünk és legmélyebbre hatoló felismerésünk is csak a díszletek vázáig jut el. Közben pedig magunk is, akarva, akaratlan ott ágálunk a valóban "világot jelentő" színpadon s amikor azt hisszük, hogy vezetjük a cselekményt, még csak nem is sejtjük a következő jelenet váratlan fordulatait. Baktay Ervin szavaival köszöntötte Szervátiusz Klára a vendégeket- ahogyan fogalmazott: vigasztalásként a mai káoszra. Ezután beszélgetett Lázár Csaba színművésszel, majd Kónya István lantművésszel. Kész a kegyelem ezzel a címmel adott Arany János ballada-estet Lázár Csaba színművész . Közreműködött Kónya István lantművész. (Kis ízelítőt az alapítvány  youtube-csatornáján találhatnak.)

Szervátiusz Szalon - 2024. április 25. »

Megnyitottuk a Szervátiusz SZalon idei évadát Szervátiusz Tibor égi születésének hatodik évfordulóján, immár negyedszer.Szervátiusz Klára köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozta a művészet, a művészek hatalmas szerepét a társadalmakban és bizonyításképpen is - a médiában, politikában naponta hangoztatott úgynevezett eszement új világrend ellenében - ismertette a szellem, a művészet elképzelését az új világrendről.Itt olvasható Lawrence Durell írása.A nyitáskor Tímár Sára népdalénekes és Szabó Dániel cimbalomművész előadásában Petőfi- népdalokat hallhatott a közönség, amelyben közreműködött Hargita-Halász Lehel furulyás is.Nem véletlen a választás, hiszen Szervátiusz Tibornak sok Petőfi- alkoása van, a nagy példaképei egyike volt a költő óriás.

Interjú Szervátiusz Klárával »

2024. áprilisA Műcsarnok-beli kiállítás összefoglalója a Magyar Katolikus Rádióban hangzott el. A riporter Kövesdi Zsuzsa.