telefon: +36(20)338-9278, email:

Kövér László: Köszöntő a Szervátiusz Alapítvány díjátadásán

Köszöntő a Szervátiusz Alapítvány díjátadásán

Kedves Tibor és Klára asszony!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm a Szervátiusz Alapítvány mai díjátadó estjére szóló megtisztelő meghívást, őszinte öröm ma itt Önökkel találkozni és együtt lenni.

Ha valaki a dolgok szépítésére való hajlam nélkül vizsgálja közelmúltunk éveinek jelenségeit, nagyon időszerűnek kell éreznie Bessenyei egykori diagnózisát arról, hogy „nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségében sohasem voltunk”.

Ezt a fenti mondatot a méltatlanul elfeledett, nagyszerű szociográfus és írástudó Szabó Zoltán írta le 1940 márciusában, amikor Pethő Sándorral együtt eszmeileg megalapozták és útjára indították a Szellemi Honvédelem mozgalmát, azért, hogy Magyarország magyar ország maradhasson.

Mai rövid köszöntőm példamondataként a fenti idézetet két okból választottam: az egyik, mert a maihoz vészesen hasonlító, gazdasági, politikai, erkölcsi válsággal terhelt vajúdó és küzdelmes időszakban született. A másik ok pedig az, hogy Bessenyi György író 1790-es években tett megállapítása változatlanul időszerű volt Szabó Zoltánék XX. századában, az 1940-es években, és időszerű a mi XXI. századunkban is, 2011-ben is.

Minden háborúban a támadók először szellemi fegyvereket használnak. A szellemi fegyverekkel, a tudatipar eszközeivel – az oktatással, kultúrával és médiával – mért csapás olyan mint a seregek háborújában a légitámadás – állapították meg Szabó Zoltánék 1940-ben. Minden jel arra utal, hogy ez ma sincs másként.

A Szellemi Honvédelem korabeli mozgalmát ugyan elsodorta a világháború, majd megtaposta négy évtizednyi kommunizmus, de a mozgalom alapeszméje igazabb, mint valaha.

Szerencsés nemzetek szellemi honvédelmi mozgalmának fő letéteményese az adott nemzet állama, és részese a névtelen vagy éppen neves hősei, az emberek, kiváltképpen az írástudó emberek.

Nekünk, magyaroknak ez sem adatott meg. Államunk nagyon sokáig idegen érdekek letéteményes volt. Ekkor a magyar szellemi honvédelem folyamatos ostrom alatt tartott őrhelyekre vonult vissza, ezeken az őrhelyeken védte eszméinek és eszményeinek igazát, és nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra – miként Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibornak adta tovább a feladatot: hogy Magyarország magyar ország maradhasson….

A Szervátiusz Alapítvány ennek a magyar szellemi honvédelemnek egyik ilyen nagyszerű őrhelye, az Alapítvány ma esti díjazottjai pedig ennek az őrhelynek az értékőrző és értékteremtő vigyázói.

Köszönöm a figyelmet.

Szervátiusz Szalon - 2024. május 30. »

Átalakítottuk a Föld arculatát, átfestettük a Nagy Színjáték díszleteit a magunk ízlése és óhaja szerint. De a Színjáték ugyanaz maradt és a Játékmester mit sem hederít a pepecselésünkre.  A színfalak mögé még sem tekinthetünk és legmélyebbre hatoló felismerésünk is csak a díszletek vázáig jut el. Közben pedig magunk is, akarva, akaratlan ott ágálunk a valóban "világot jelentő" színpadon s amikor azt hisszük, hogy vezetjük a cselekményt, még csak nem is sejtjük a következő jelenet váratlan fordulatait. Baktay Ervin szavaival köszöntötte Szervátiusz Klára a vendégeket- ahogyan fogalmazott: vigasztalásként a mai káoszra. Ezután beszélgetett Lázár Csaba színművésszel, majd Kónya István lantművésszel. Kész a kegyelem ezzel a címmel adott Arany János ballada-estet Lázár Csaba színművész . Közreműködött Kónya István lantművész. (Kis ízelítőt az alapítvány  youtube-csatornáján találhatnak.)

Szervátiusz Szalon - 2024. április 25. »

Megnyitottuk a Szervátiusz SZalon idei évadát Szervátiusz Tibor égi születésének hatodik évfordulóján, immár negyedszer.Szervátiusz Klára köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozta a művészet, a művészek hatalmas szerepét a társadalmakban és bizonyításképpen is - a médiában, politikában naponta hangoztatott úgynevezett eszement új világrend ellenében - ismertette a szellem, a művészet elképzelését az új világrendről.Itt olvasható Lawrence Durell írása.A nyitáskor Tímár Sára népdalénekes és Szabó Dániel cimbalomművész előadásában Petőfi- népdalokat hallhatott a közönség, amelyben közreműködött Hargita-Halász Lehel furulyás is.Nem véletlen a választás, hiszen Szervátiusz Tibornak sok Petőfi- alkoása van, a nagy példaképei egyike volt a költő óriás.

Interjú Szervátiusz Klárával »

2024. áprilisA Műcsarnok-beli kiállítás összefoglalója a Magyar Katolikus Rádióban hangzott el. A riporter Kövesdi Zsuzsa.