telefon: +36(20)338-9278, email:

Kövér László: Köszöntő a Szervátiusz Alapítvány díjátadásán

Köszöntő a Szervátiusz Alapítvány díjátadásán

Kedves Tibor és Klára asszony!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm a Szervátiusz Alapítvány mai díjátadó estjére szóló megtisztelő meghívást, őszinte öröm ma itt Önökkel találkozni és együtt lenni.

Ha valaki a dolgok szépítésére való hajlam nélkül vizsgálja közelmúltunk éveinek jelenségeit, nagyon időszerűnek kell éreznie Bessenyei egykori diagnózisát arról, hogy „nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségében sohasem voltunk”.

Ezt a fenti mondatot a méltatlanul elfeledett, nagyszerű szociográfus és írástudó Szabó Zoltán írta le 1940 márciusában, amikor Pethő Sándorral együtt eszmeileg megalapozták és útjára indították a Szellemi Honvédelem mozgalmát, azért, hogy Magyarország magyar ország maradhasson.

Mai rövid köszöntőm példamondataként a fenti idézetet két okból választottam: az egyik, mert a maihoz vészesen hasonlító, gazdasági, politikai, erkölcsi válsággal terhelt vajúdó és küzdelmes időszakban született. A másik ok pedig az, hogy Bessenyi György író 1790-es években tett megállapítása változatlanul időszerű volt Szabó Zoltánék XX. századában, az 1940-es években, és időszerű a mi XXI. századunkban is, 2011-ben is.

Minden háborúban a támadók először szellemi fegyvereket használnak. A szellemi fegyverekkel, a tudatipar eszközeivel – az oktatással, kultúrával és médiával – mért csapás olyan mint a seregek háborújában a légitámadás – állapították meg Szabó Zoltánék 1940-ben. Minden jel arra utal, hogy ez ma sincs másként.

A Szellemi Honvédelem korabeli mozgalmát ugyan elsodorta a világháború, majd megtaposta négy évtizednyi kommunizmus, de a mozgalom alapeszméje igazabb, mint valaha.

Szerencsés nemzetek szellemi honvédelmi mozgalmának fő letéteményese az adott nemzet állama, és részese a névtelen vagy éppen neves hősei, az emberek, kiváltképpen az írástudó emberek.

Nekünk, magyaroknak ez sem adatott meg. Államunk nagyon sokáig idegen érdekek letéteményes volt. Ekkor a magyar szellemi honvédelem folyamatos ostrom alatt tartott őrhelyekre vonult vissza, ezeken az őrhelyeken védte eszméinek és eszményeinek igazát, és nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra – miként Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibornak adta tovább a feladatot: hogy Magyarország magyar ország maradhasson….

A Szervátiusz Alapítvány ennek a magyar szellemi honvédelemnek egyik ilyen nagyszerű őrhelye, az Alapítvány ma esti díjazottjai pedig ennek az őrhelynek az értékőrző és értékteremtő vigyázói.

Köszönöm a figyelmet.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban »

2024. február 15.Megnyílt a Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban, amely a 120 évvel ezelőtt született Szervátiusz Jenő és a 20 éves Szervátiusz Alapítvány előtt is tiszteleg.A tárlatot Szervátiusz Klára elnök nyitotta meg, aki kurátora is a kiállításnak.Az ő beszédét közöljük itt, és néhány fotót a megnyitóról, amelynek második részében két világhírű muzsikus: Fülei Balázs zongoraművész, Sipos Mihály népzenész és Kardos Mária működött közre.A kiállítás március 24-ig látogatható.Szervátiusz Klára megnyitó beszédeA Kárpát medence művészei a Műcsarnokban:  Árkossy István( Erdély), Barabás Éva ( Erdély),Bardócz Lajos ( Erdély), Berend Iván( Délvidék), Bocskay Vin ce ( Erdély), Gaál András ( Erdély),Györfi Lajos ( Anyaország), Györfi Sándor( Anyaország), Gyurkovics Hunor( Délvidék), Homoki Gábor ( Kárpátalja), Kákonyi Csilla ( Erdély), Kubinyi Anna ( Anyaország), Matl  Péter ( Kárpátalja), Márton Árpád ( erdély), Nagy János ( Felvidék), Páll Lajos ( Erdély), Petrás Mária ( Moldvai csángó), Petrás Alina ( Moldvai csángó), Rieger Tibor ( Anyaország)

Szervátiusz Szalon - 2023. október 19. »

Egy varázslatos szép élménnyel ért véget az ide évadunk, bezártam a Szalon ajtaját. Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész volt a vendégünk, aki nemcsak Kodályt, de Bartókot, Lisztet, Debussyt, Ravelt is játszott nekünk. Felemelő zenei est volt, kikapcsolt bennünket a hétköznapok káoszából, feszültségéből, elmélyedtek, mosolyogtak az emberek.Harmónia, szépség, szeretet áradt a művészből is, nemcsak a zenéből.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban »

2023. október 3. Csíki Székely Múzeum Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása - csíkszeredai Csíki Székely MúzeumOktóberben megrendeztem a kettős évforduló jegyében és megnyitottam a kiállítást. Folytatása 2024-ben lesz Budapesten, a Műcsarnokban. Részlet a megnyitóbeszédemből: A Mindenható kegyelme által az idén, amikor Szervátiusz Jenő születésének 120. évfordulójára, s a Szervátiusz Alapítvány működésének 20 évére emlékezünk- két csodálatos, szakrális helyen ünnepelhetek, ünnepelhetünk. Az Országházban, a Szent Korona szomszédságában emlékeztem a nagy magyar, erdélyi szobrászra, s a munkával telt húsz esztendőre. S most itt Csíkszeredában, a csodatévő Anya közelségében nyithatom meg e kiállítást. A somlyói templom szomszédságában lévő Kós Károly tervezte házban élt a magyar időben, a KALOT megbízásából két évig Szervátiusz Jenő a fiával: Tiborral, s tanította a székely ifjakat faragásra. Oly sikeresen, hogy Olaszországba is eljutott velük. Szervátiusz Tibor pedig az akkor Segítő Máriának nevezett gimnáziumban tanult azidőtájt. De előtte is, sokszor mezítláb, zarándokolt Menaságból - ahol sok nyarat töltött Kiss Eleméréknél - ide a búcsúba a férjem. "Azt hallottam, babám, hogy el akarsz hagyni... - cseng most is fülembe a széki népdal a csodálatos hangján, míg autóval jártuk együtt Székelyföldet, és mindig megálltunk egy ima idejére Máriánál Gyimes felé menet. Drága férjem öt esztendeje „hagyott” itt, és én most fájdalommal és örömmel teli szívvel állok itt. Fájdalommal, mert egyedül, de örömmel, mert lelkemben, szívemben hoztam Őt is, őket is. Sőt idehoztam a Kárpát medencét, művészeinek legjavát mutatván be. Mi kezdettől arra törekedtünk, hogy a Szervátiusz Tibor Napisten szerelme című szobra által is megjelenített összetartozást szolgáljuk. A Diaszpóra nevet is viseli, ez a márványból készült alkotás. Középen a Nap, az Anyaország, amely szétsugározza figyelmét, szeretetét a méltatlanul elszakított területek magyarságára, s onnan áramlik vissza is erő és hit. Elszakíthatatlan kapocs ez, míg csak magyar él. Hadd soroljam a területeinket, s a művészek neveit! Jól csengenek. Érjenek a szívünkig!  Anyaország: Szervátiusz Jenő szobrászművész, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Kubinyi Anna textílművész, Somogyi Győző festőművész, Rieger Tibor szobrászművész, Györfi Sándor szobrászművész, Györfi Lajos szobrászművész Erdély: Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibor Barabás Éva festőművész, Bardócz Lajos grafikusművész, Bocskay Vince szobrászművész, Gaál András festőművész Kákonyi Csilla festőművész, Márton Árpád festőművész, Páll Lajos festőművész, Árkossy István festő-grafikusművész Délvidék: Berend Iván festőművész, Gyurkovics Hunor festőművész Felvidék: Nagy János szobrászművész, Szabó Ottó festőművész Kárpátalja: Homoki Gábor festőművész, Matl Péter szobrászművész Moldvai csángó-magyar: Petrás Alina keramikusművész, Petrás Mária keramikusművész