Köszöntő a Szervátiusz Alapítvány díjátadásán

Kedves Tibor és Klára asszony!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm a Szervátiusz Alapítvány mai díjátadó estjére szóló megtisztelő meghívást, őszinte öröm ma itt Önökkel találkozni és együtt lenni.

Ha valaki a dolgok szépítésére való hajlam nélkül vizsgálja közelmúltunk éveinek jelenségeit, nagyon időszerűnek kell éreznie Bessenyei egykori diagnózisát arról, hogy „nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségében sohasem voltunk”.

Ezt a fenti mondatot a méltatlanul elfeledett, nagyszerű szociográfus és írástudó Szabó Zoltán írta le 1940 márciusában, amikor Pethő Sándorral együtt eszmeileg megalapozták és útjára indították a Szellemi Honvédelem mozgalmát, azért, hogy Magyarország magyar ország maradhasson.

Mai rövid köszöntőm példamondataként a fenti idézetet két okból választottam: az egyik, mert a maihoz vészesen hasonlító, gazdasági, politikai, erkölcsi válsággal terhelt vajúdó és küzdelmes időszakban született. A másik ok pedig az, hogy Bessenyi György író 1790-es években tett megállapítása változatlanul időszerű volt Szabó Zoltánék XX. századában, az 1940-es években, és időszerű a mi XXI. századunkban is, 2011-ben is.

Minden háborúban a támadók először szellemi fegyvereket használnak. A szellemi fegyverekkel, a tudatipar eszközeivel – az oktatással, kultúrával és médiával – mért csapás olyan mint a seregek háborújában a légitámadás – állapították meg Szabó Zoltánék 1940-ben. Minden jel arra utal, hogy ez ma sincs másként.

A Szellemi Honvédelem korabeli mozgalmát ugyan elsodorta a világháború, majd megtaposta négy évtizednyi kommunizmus, de a mozgalom alapeszméje igazabb, mint valaha.

Szerencsés nemzetek szellemi honvédelmi mozgalmának fő letéteményese az adott nemzet állama, és részese a névtelen vagy éppen neves hősei, az emberek, kiváltképpen az írástudó emberek.

Nekünk, magyaroknak ez sem adatott meg. Államunk nagyon sokáig idegen érdekek letéteményes volt. Ekkor a magyar szellemi honvédelem folyamatos ostrom alatt tartott őrhelyekre vonult vissza, ezeken az őrhelyeken védte eszméinek és eszményeinek igazát, és nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra – miként Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibornak – adta tovább a feladatot: hogy Magyarország magyar ország maradhasson….

A Szervátiusz Alapítvány ennek a magyar szellemi honvédelemnek egyik ilyen nagyszerű őrhelye, az Alapítvány ma esti díjazottjai pedig ennek az őrhelynek az értékőrző és értékteremtő vigyázói.

Köszönöm a figyelmet.