telefon: +36(20)338-9278, email:

Szervátiusz Klára: Elnöki megnyitó a díjátadáson, 2011-ben

Szervátiusz Klára:

Elnöki megnyitó a díjátadáson, 2011-ben


Isten hozta mindannyiukat! Sok szeretettel köszöntöm a jelenlévőket a Szervátiusz Alapítvány kuratóriumának nevében.

Nehéz, sötét idők járnak ránk mostanában. A természet szokásos, novemberi hideg, nyirkos sötétségét most tetézik a nyomasztó, az egész világot csapdában tartó társadalmi események. Elszabadult az Antikrisztus, a Mammon képében tombol, s elnyeléssel fenyegeti a jóságot, az igazságot, a szépséget.

Most van szükség arra, hogy belső, szellemi, lelki lámpásainkat meggyújtsuk, velük világítsunk utat a jelenlegi homályban.

Szabó Dezsőt hívom ehhez segítségül:

„…Kétségbeesésre nincsen ok. Új, megtárt ablakokon át az élet nagy ígéretei jönnek a sokszor kiszüretelt magyarság felé. A tragédiákból, a romokból, az eltántorodott lelkek tört életéből egy mérhetetlen arányú könyörgés tárja karjait a magyar jövő felé.

Mi nem vagyunk Európa megtűrt ágyrajárói, akik mindig csak meglapulva, egy pár kiválasztott ember sugdosásában intézhetjük sorsunkat, építhetjük történelmi életünket. Egy nemzetnek sincs több jogcíme az európai élethez, mint nekünk. Mi tudtunk itt Európa legnehezebb pontján, először a történelemben: egységes arcú történelmi műhelyt, sajátos kincsű kultúrát megépíteni s századokon át jelentettük Európa állandó védelmét. A történelem adós nekünk s mi nyugodt öntudattal követelhetjük a fizetést. Mi földet, kenyeret, védelmet adtunk minden bezörgetett éhesnek. Mi egyetemes kultúrát adtunk minden elkorlátolt törzsi horizontnak. A magyar egyenlőség nagylelkű rendszerében mi tágítottuk emberré, az európai és magyar kultúra tagjává a töredék fajok törzs–embereit.

Most végre ránk dönget a történelmi perc, hogy önmagunk iránt is jók legyünk. Kitúrva, kimaszlagolva az élet legelemibb érdekeiből, majdnem hazátlanná magánosulva saját hazánkban: a magyarság egy új honfoglalás nagyszerű feladatai előtt áll.

Egy nagy, az élet minden terére kiterjedő, egységes gondolatú magyar ideológia, magyar életprogram hozza egységes öntudatba a magyar történelmi műhely minden munkását.

…A sok szenvedés és áldozat után eljuthattunk annak meglátásához, hogy az önzésnek, saját és hozzánk tartozóink érdekei megszervezésének és védelmének igazi útja az: ha minden magyar minden magyarban igyekszik biztosítani a maga és gyermekei boldogulását. Elérkeztünk a magyar szolidaritás hősi korához. Minden magyar ember felelős minden magyar emberért.”


*


Nem az a bajom az avantgarde mai képviselőivel, hogy nem figurálisak a műveik. Hanem az, hogy az avult, ásításig unalmas materializmus termékei.

Hogy a szent művészetet szatócs szintre süllyesztették.

Hogy a forrást, amely az éltető vizet szállítja a lelkeknek, elszennyezték üres pelyvákkal.

Hogy egyenes folytatásai a hírhedt nietzschei szózatnak, miszerint Isten halott. Holott nem Isten, hanem ezen emberek és műveik halottak. Holtak készítenek halott tárgyakat, amelyek épp ezért sohasem csiholnak elő a lélekből, szellemből fény-sziporkákat. Az emberből, akit pedig Isten „kevéssel tett kisebbé az angyaloknál, dicsőséggel és fénnyel koronázott.”

„S íme egy oly sokszor - legújabban most - halálra ítélt és mindannyiszor feltámadó kis népből előáll Szervátiusz Tibor, és kétségbeesés helyett felmutatja az emberarcot, mint a végtelen fájdalom tengerét, mert egy szüntelen szenvedésre és kínzatásra ítélt nép arca az, s komor prófécia közepette mégis evangéliumot hírdet: él az Isten és térjetek meg, mert elközelgett az Isten országa.” Ezen utóbbi idézetem Sándor András művészettörténésztől származik.

Ha ehhez még hozzávesszük a Szervátiusz Tibor által ars poetica-ként megfogalmazottakat, nevezetesen az anyanyelvű művészetről vallott s követett ideát, előáll alapítványunk célja, feladata.

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján