telefon: +36(20)338-9278, email:

Spányi Antal: Építsük és szépítsük a Földet! (Spányi Antal püspök köszöntője 2012)

Spányi Antal
Építsük és szépítsük a Földet!

Tisztelt Művész Úr!
Tisztelt Elnök Asszony!
Hölgyeim és Uraim!

Az ember dolga, hogy nyomot hagyjon maga után a világban. Nem is akármilyen nyomot.

A Teremtő parancsa: építsük és szépítsük a Földet. Amely nem csak a talpalatnyi föld, nem csak az én kertem, a magam zárt világa, hanem az Isten világa, mindannyiunk élettere.

Ezt adta Isten nekünk, ezt bízta ránk.

Rajtunk múlik, hogy ezzel a földdel mit kezdünk. Hogy őrizzük és szépítjük, vagy elherdáljuk, feléljük és elpusztítjuk, csak magunkra gondolva.

Felelősök vagyunk a múltból ránk hagyományozott világért a jelenben, felelősök vagyunk azért, hogy mit hagyunk a jelenből a jövőre.

Ma, amikor az ember a mesterségesen előidézett értékválságban magára gondolva és ezért önmagába zártan, depressziósan éli életét, ezt világosan látni kell. Nem másban keresni a bűnbakot, hanem világosan látni, és tenni a jót.

Ma ismét teret nyer a hazugság és a rágalom, megélhetési rágalmazók és hazugok törnek be a világba, akik sutba vágnak minden erkölcsi elvet. Gyűlöletbeszéd ellen tiltakozva gyűlöletet fröcskölve keresik a jövőjüket, gazdag megélhetésüket, akár sokak, egy nemzet, egy földrész; akár az egész emberiség ellenére. Nem tisztelik a természet törvényét, a családot, az életet, melynek ura az Isten, gyökér nélkül azt hiszik: mindenhol otthon lehetnek a világban.

Olykor Sík Sándor versével értünk egyet, aki azt mondja Keresztút című versében : ”sötét dolog embernek lenni.”

De ebbe belenyugodni nem lehet, ezt nem tehetjük. Hiszen a halál után a feltámadás jön! A sötétségre a hajnal fénye köszönt.

Rajtunk múlik, hogy mit teszünk a világgal, amit Isten bízott ránk. Hogy mit engedünk be a belső világunkba, minek a visszhangját hagyjuk szívünkben hangzani, és mit engedünk ebből tovább a világba. Lelkünk világának békéje és szépsége rajtunk múlik.

Rajtunk múlik az is, hogy mit mutatunk meg e világból a következő nemzedéknek, akiket ránk bíztak. Taníthatjuk őket a szépre és igazra, megmutathatjuk nekik Isten csodáit és szépségeit, segíthetjük őket, hogy rácsodálkozzanak Isten jóságára. És akkor valamit jobbítunk is e ránk bízott világon. Azért is felelősök vagyunk, hogy hagyjuk-e, hogy a körülöttünk élőkben gyökeret verjen, visszhangra találjon a hazugság. Engedjük-e, hogy elbizonytalanodjanak abban, hogy mi az ember dolga, s mely értékeket kell őrizni. Akkor is, ha azokért áldozatokat kell hozni.

Nem csak szemlélői vagyunk az életnek, nem csak örülünk az életnek, hanem felelősök is vagyunk érte. Tennünk kell érte, építeni, őrizni, szépíteni kell a világot.

Ahogy teszi ezt a Szervátiusz Alapítvány, s a díjazottak is. A jellem és lélek bátorsága kell ehhez. De ez megvolt eddig köztünk legalábbis a legjobbakban. És tudom, hogy megvan ma is a legjobbakban.

Tegyük hát, ami küldetésünk a világban! Nem csak azért, mert számot kell majd adni róla, mert csak a lelkiismeretére hallgató ember aludhat békés álmot, nem csak azért, hogy igaz emberek legyünk; ha nem azért, mert felelünk a világért, minden emberért, mert őrzői vagyunk a világnak és egymásnak is.

Tegye széppé az érték felelős őrzése és szolgálata a mai esténket, tegye széppé életünket, tegye szebbé a magyar életet ma és a jövőben is!

Isten általunk is áldja meg a magyart!

Budapest, 2012. nov. 16.

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján