telefon: +36(20)338-9278, email:

Hegedűs Endre: A hiteles hang (2012)

Hegedűs Endre

A hiteles hang

Kedves Ünneplő Közönség, Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt évtizedek alatt itthon és világszerte a személyes kapcsolatok erodálódását éltük meg, mely tendencia mindmáig folytatódik. A közelünkben élők híreit, véleményét, érzéseit egyre kevésbé fogjuk fel, az egyszerű, a szép és igaz szó szerepét átvette a média. Elképzelhetetlenül nagy hatalomra tett szert a világon, brutálisan, vagy rejtetten finomhangolva manipulál, véleményformáló jogokat vindikál magának és a többség ezt akarva-akaratlanul el is fogadja. Kevés az az erős lélek, aki valódi értékekre támaszkodva, biztos sziklára építve életét, eligazodik a mai lét egyre nagyobb hang- és képzavarában. Világosan látni ennek tragikus következményeit. Nagyon kell a tájékoztatásban az ellensúly, a hiteles hang, az elkötelezett, Istent a középpontba, az embert pedig a legfontosabb helyre tévő, s ekként megszólaló médium! Számomra ez a Magyar Katolikus Rádió.

A Katolikus Egyház kétezer év óta Európa és az egész emberiség életében meghatározó értékrendet képvisel. Alapítója Isten fia, Jézus Krisztus volt, aki megígérte, hogy velünk marad a világ végezetéig, s hogy a pokol kapui nem vesznek erőt Egyházunkon, mely a tanítás, vagyis a Jó hír terjesztésével, a hit megőrzésével, annak kifejtésével, folyamatos magyarázatával nagyban hozzájárul a világ erkölcsi és kulturális jobbításához. A mi időnkben cselekvésre sürgetően került előtérbe a tömegkommunikáció - együtt közös felelősségünkkel - az evangelizációban. A szabadság rosszul értelmezett felfogása által okozott kaotikus helyzetben a jó választ, az iránymutatást és a tiszta, egyszerű szó eljuttatását az emberek felé: e célokat tűzte ki és valósítja meg egyre hatékonyabban az éter hullámain és a forradalmian új média-lehetőségen, az interneten keresztül is a Magyar Katolikus Rádió. Alapítója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fontos szerepet vállal a keresztény értékrendre épülő, az Egyház tanítása iránt fogékony emberek mindennapjait végigkísérő rádiózás megteremtésében. A hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoztatással alapfeladatának tekinti a hallgatók jobb tájékozódásának és véleményalkotásának elősegítését. Céljai közt kiemelt helyet kap a magyar kultúra és a magyar nyelv értékeinek megőrzése és alapvetően fontosnak tartja a keresztény kultúra értékein alapuló ismeretterjesztést. Műsoraival támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és hagyományainak ápolását. Korunk sokszor leplezetlenül pénz- és hatalomhajhászó, értékvesztett vagy bizonytalanságot tükröző közösségi életében rendkívül fontos a krisztusi szeretetre, a kölcsönös megbecsülésre és szolidaritásra nevelő értékek hiteles közvetítése. E Rádió meggyőződésem szerint jól közvetíti a szekularizált világ szószólói által konokul tagadott tényt, miszerint a keresztény értékrend egyetemes emberi értékrendet képvisel! Ezért elkötelezettséget érez és vállal az iránt, hogy valamennyi embertársunkhoz felelősséggel szóljon, segítséget, erősítést, támogatást adjon mindazoknak, akik életükben a szilárd erkölcsi támpontokat keresik. Sokszor jól érezhető és látható ellentmondás van a mindennapi életüket élő magyaroknak a médiában és közvetlen tapasztalatainkban is megjelenő, a világi értékrendet kürtölő megnyilvánulásai és azon statisztikai tény közt, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával a lakosság döntő többsége, 75%-a kereszténynek vallotta magát. Beszédetek legyen igen-igen, nem-nem - tanítja nekünk Jézus. Ez nem csak intés, de iránymutatás is, mely szerintem e Rádió kimondatlan mottója. Adásain keresztül - tapasztalataim szerint - ez a „jó útra hívás” és lelkiség el is jut a hívők szívéhez, hathatósan segíti őket a nyíltan bevallott, vagy búvópatakként meglévő megújulási késztetésükben. A Magyar Katolikus Rádió azonban nem kizárólag csak hozzájuk, hanem a kereső és a nem hívő emberekhez is szólni kíván. Tennivaló nagyon-nagyon sok van, hiánypótló feladatát igaz elkötelezettséggel végzi e médium minden munkatársa nap mint nap.

A közjó szolgálatából közvetlenül következik a Rádió műsorának közszolgálati jellege, tehát az elektronikus médiumok gazdag eszköztárát felhasználva intenzíven foglalkozik az emberek és közösségeik mindennapjait meghatározó kérdésekkel. Spirituális küldetésén túl a humánum és a kultúra értékeit is előtérbe állítja. Útmutatást ad, követhető példákat, életmintákat igyekszik felmutatni a hallgatóknak. E célt jól és sikerrel szolgálja vallási, közéleti és kulturális műsorainak gazdag kínálata. Ilyenek a szentmise közvetítések, a hit és hitélet kérdéseit boncoló műsorfolyamok, a minden esti élő imádság, „az Egyház szívéből”, a Vatikánból érkező napra kész adások, a hírek és a hírek mögötteseit kereső háttérbeszélgetések, a jegyzetek, az egészségügyi- és életmód-magazinok, a gazdag kulturális programkínálat, az ajánló műsorok, művészportrék, irodalmi feldolgozások, mesefolyamok, versműsorok, anyanyelv-ápoló adások, néprajzi, képzőművészeti, építészeti, bor-, és gasztronómiai magazinok, s nem utolsó sorban az egyházi-, a klasszikus-, a népzenei és könnyűzenei műsorokat egyaránt magába foglaló színes és gazdag zenei műsorkínálat. A hallgatottsági indexek mellett, azokat nem vitatva, ám mellé téve örömteli tapasztalataimat: nem is remélt, ám meglepően nagy számban hallgatják ezt a rádiót olyan emberek, akikkel a zene kapcsán, koncertjeim után, vagy éppen véletlenül, utazás közben, az utcán, hivatali ügyintézés során kerülök kapcsolatba.

Mindezeket figyelembe véve szívem minden szeretetével támogatom és ajánlom a Magyar Katolikus Rádiót a Szervátiusz Jenő díjra.

Budapest, 2012. november 16.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban »

2024. február 15.Megnyílt a Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban, amely a 120 évvel ezelőtt született Szervátiusz Jenő és a 20 éves Szervátiusz Alapítvány előtt is tiszteleg.A tárlatot Szervátiusz Klára elnök nyitotta meg, aki kurátora is a kiállításnak.Az ő beszédét közöljük itt, és néhány fotót a megnyitóról, amelynek második részében két világhírű muzsikus: Fülei Balázs zongoraművész, Sipos Mihály népzenész és Kardos Mária működött közre.A kiállítás március 24-ig látogatható.Szervátiusz Klára megnyitó beszédeA Kárpát medence művészei a Műcsarnokban:  Árkossy István( Erdély), Barabás Éva ( Erdély),Bardócz Lajos ( Erdély), Berend Iván( Délvidék), Bocskay Vin ce ( Erdély), Gaál András ( Erdély),Györfi Lajos ( Anyaország), Györfi Sándor( Anyaország), Gyurkovics Hunor( Délvidék), Homoki Gábor ( Kárpátalja), Kákonyi Csilla ( Erdély), Kubinyi Anna ( Anyaország), Matl  Péter ( Kárpátalja), Márton Árpád ( erdély), Nagy János ( Felvidék), Páll Lajos ( Erdély), Petrás Mária ( Moldvai csángó), Petrás Alina ( Moldvai csángó), Rieger Tibor ( Anyaország)

Szervátiusz Szalon - 2023. október 19. »

Egy varázslatos szép élménnyel ért véget az ide évadunk, bezártam a Szalon ajtaját. Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész volt a vendégünk, aki nemcsak Kodályt, de Bartókot, Lisztet, Debussyt, Ravelt is játszott nekünk. Felemelő zenei est volt, kikapcsolt bennünket a hétköznapok káoszából, feszültségéből, elmélyedtek, mosolyogtak az emberek.Harmónia, szépség, szeretet áradt a művészből is, nemcsak a zenéből.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban »

2023. október 3. Csíki Székely Múzeum Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása - csíkszeredai Csíki Székely MúzeumOktóberben megrendeztem a kettős évforduló jegyében és megnyitottam a kiállítást. Folytatása 2024-ben lesz Budapesten, a Műcsarnokban. Részlet a megnyitóbeszédemből: A Mindenható kegyelme által az idén, amikor Szervátiusz Jenő születésének 120. évfordulójára, s a Szervátiusz Alapítvány működésének 20 évére emlékezünk- két csodálatos, szakrális helyen ünnepelhetek, ünnepelhetünk. Az Országházban, a Szent Korona szomszédságában emlékeztem a nagy magyar, erdélyi szobrászra, s a munkával telt húsz esztendőre. S most itt Csíkszeredában, a csodatévő Anya közelségében nyithatom meg e kiállítást. A somlyói templom szomszédságában lévő Kós Károly tervezte házban élt a magyar időben, a KALOT megbízásából két évig Szervátiusz Jenő a fiával: Tiborral, s tanította a székely ifjakat faragásra. Oly sikeresen, hogy Olaszországba is eljutott velük. Szervátiusz Tibor pedig az akkor Segítő Máriának nevezett gimnáziumban tanult azidőtájt. De előtte is, sokszor mezítláb, zarándokolt Menaságból - ahol sok nyarat töltött Kiss Eleméréknél - ide a búcsúba a férjem. "Azt hallottam, babám, hogy el akarsz hagyni... - cseng most is fülembe a széki népdal a csodálatos hangján, míg autóval jártuk együtt Székelyföldet, és mindig megálltunk egy ima idejére Máriánál Gyimes felé menet. Drága férjem öt esztendeje „hagyott” itt, és én most fájdalommal és örömmel teli szívvel állok itt. Fájdalommal, mert egyedül, de örömmel, mert lelkemben, szívemben hoztam Őt is, őket is. Sőt idehoztam a Kárpát medencét, művészeinek legjavát mutatván be. Mi kezdettől arra törekedtünk, hogy a Szervátiusz Tibor Napisten szerelme című szobra által is megjelenített összetartozást szolgáljuk. A Diaszpóra nevet is viseli, ez a márványból készült alkotás. Középen a Nap, az Anyaország, amely szétsugározza figyelmét, szeretetét a méltatlanul elszakított területek magyarságára, s onnan áramlik vissza is erő és hit. Elszakíthatatlan kapocs ez, míg csak magyar él. Hadd soroljam a területeinket, s a művészek neveit! Jól csengenek. Érjenek a szívünkig!  Anyaország: Szervátiusz Jenő szobrászművész, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Kubinyi Anna textílművész, Somogyi Győző festőművész, Rieger Tibor szobrászművész, Györfi Sándor szobrászművész, Györfi Lajos szobrászművész Erdély: Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibor Barabás Éva festőművész, Bardócz Lajos grafikusművész, Bocskay Vince szobrászművész, Gaál András festőművész Kákonyi Csilla festőművész, Márton Árpád festőművész, Páll Lajos festőművész, Árkossy István festő-grafikusművész Délvidék: Berend Iván festőművész, Gyurkovics Hunor festőművész Felvidék: Nagy János szobrászművész, Szabó Ottó festőművész Kárpátalja: Homoki Gábor festőművész, Matl Péter szobrászművész Moldvai csángó-magyar: Petrás Alina keramikusművész, Petrás Mária keramikusművész