telefon: +36(20)338-9278, email:

Hegedűs Endre: A hiteles hang (2012)

Hegedűs Endre

A hiteles hang

Kedves Ünneplő Közönség, Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt évtizedek alatt itthon és világszerte a személyes kapcsolatok erodálódását éltük meg, mely tendencia mindmáig folytatódik. A közelünkben élők híreit, véleményét, érzéseit egyre kevésbé fogjuk fel, az egyszerű, a szép és igaz szó szerepét átvette a média. Elképzelhetetlenül nagy hatalomra tett szert a világon, brutálisan, vagy rejtetten finomhangolva manipulál, véleményformáló jogokat vindikál magának és a többség ezt akarva-akaratlanul el is fogadja. Kevés az az erős lélek, aki valódi értékekre támaszkodva, biztos sziklára építve életét, eligazodik a mai lét egyre nagyobb hang- és képzavarában. Világosan látni ennek tragikus következményeit. Nagyon kell a tájékoztatásban az ellensúly, a hiteles hang, az elkötelezett, Istent a középpontba, az embert pedig a legfontosabb helyre tévő, s ekként megszólaló médium! Számomra ez a Magyar Katolikus Rádió.

A Katolikus Egyház kétezer év óta Európa és az egész emberiség életében meghatározó értékrendet képvisel. Alapítója Isten fia, Jézus Krisztus volt, aki megígérte, hogy velünk marad a világ végezetéig, s hogy a pokol kapui nem vesznek erőt Egyházunkon, mely a tanítás, vagyis a Jó hír terjesztésével, a hit megőrzésével, annak kifejtésével, folyamatos magyarázatával nagyban hozzájárul a világ erkölcsi és kulturális jobbításához. A mi időnkben cselekvésre sürgetően került előtérbe a tömegkommunikáció - együtt közös felelősségünkkel - az evangelizációban. A szabadság rosszul értelmezett felfogása által okozott kaotikus helyzetben a jó választ, az iránymutatást és a tiszta, egyszerű szó eljuttatását az emberek felé: e célokat tűzte ki és valósítja meg egyre hatékonyabban az éter hullámain és a forradalmian új média-lehetőségen, az interneten keresztül is a Magyar Katolikus Rádió. Alapítója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fontos szerepet vállal a keresztény értékrendre épülő, az Egyház tanítása iránt fogékony emberek mindennapjait végigkísérő rádiózás megteremtésében. A hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoztatással alapfeladatának tekinti a hallgatók jobb tájékozódásának és véleményalkotásának elősegítését. Céljai közt kiemelt helyet kap a magyar kultúra és a magyar nyelv értékeinek megőrzése és alapvetően fontosnak tartja a keresztény kultúra értékein alapuló ismeretterjesztést. Műsoraival támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és hagyományainak ápolását. Korunk sokszor leplezetlenül pénz- és hatalomhajhászó, értékvesztett vagy bizonytalanságot tükröző közösségi életében rendkívül fontos a krisztusi szeretetre, a kölcsönös megbecsülésre és szolidaritásra nevelő értékek hiteles közvetítése. E Rádió meggyőződésem szerint jól közvetíti a szekularizált világ szószólói által konokul tagadott tényt, miszerint a keresztény értékrend egyetemes emberi értékrendet képvisel! Ezért elkötelezettséget érez és vállal az iránt, hogy valamennyi embertársunkhoz felelősséggel szóljon, segítséget, erősítést, támogatást adjon mindazoknak, akik életükben a szilárd erkölcsi támpontokat keresik. Sokszor jól érezhető és látható ellentmondás van a mindennapi életüket élő magyaroknak a médiában és közvetlen tapasztalatainkban is megjelenő, a világi értékrendet kürtölő megnyilvánulásai és azon statisztikai tény közt, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával a lakosság döntő többsége, 75%-a kereszténynek vallotta magát. Beszédetek legyen igen-igen, nem-nem - tanítja nekünk Jézus. Ez nem csak intés, de iránymutatás is, mely szerintem e Rádió kimondatlan mottója. Adásain keresztül - tapasztalataim szerint - ez a „jó útra hívás” és lelkiség el is jut a hívők szívéhez, hathatósan segíti őket a nyíltan bevallott, vagy búvópatakként meglévő megújulási késztetésükben. A Magyar Katolikus Rádió azonban nem kizárólag csak hozzájuk, hanem a kereső és a nem hívő emberekhez is szólni kíván. Tennivaló nagyon-nagyon sok van, hiánypótló feladatát igaz elkötelezettséggel végzi e médium minden munkatársa nap mint nap.

A közjó szolgálatából közvetlenül következik a Rádió műsorának közszolgálati jellege, tehát az elektronikus médiumok gazdag eszköztárát felhasználva intenzíven foglalkozik az emberek és közösségeik mindennapjait meghatározó kérdésekkel. Spirituális küldetésén túl a humánum és a kultúra értékeit is előtérbe állítja. Útmutatást ad, követhető példákat, életmintákat igyekszik felmutatni a hallgatóknak. E célt jól és sikerrel szolgálja vallási, közéleti és kulturális műsorainak gazdag kínálata. Ilyenek a szentmise közvetítések, a hit és hitélet kérdéseit boncoló műsorfolyamok, a minden esti élő imádság, „az Egyház szívéből”, a Vatikánból érkező napra kész adások, a hírek és a hírek mögötteseit kereső háttérbeszélgetések, a jegyzetek, az egészségügyi- és életmód-magazinok, a gazdag kulturális programkínálat, az ajánló műsorok, művészportrék, irodalmi feldolgozások, mesefolyamok, versműsorok, anyanyelv-ápoló adások, néprajzi, képzőművészeti, építészeti, bor-, és gasztronómiai magazinok, s nem utolsó sorban az egyházi-, a klasszikus-, a népzenei és könnyűzenei műsorokat egyaránt magába foglaló színes és gazdag zenei műsorkínálat. A hallgatottsági indexek mellett, azokat nem vitatva, ám mellé téve örömteli tapasztalataimat: nem is remélt, ám meglepően nagy számban hallgatják ezt a rádiót olyan emberek, akikkel a zene kapcsán, koncertjeim után, vagy éppen véletlenül, utazás közben, az utcán, hivatali ügyintézés során kerülök kapcsolatba.

Mindezeket figyelembe véve szívem minden szeretetével támogatom és ajánlom a Magyar Katolikus Rádiót a Szervátiusz Jenő díjra.

Budapest, 2012. november 16.

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján