telefon: +36(20)338-9278, email:

Része vagy minden idők örökségének

Része vagy minden idők örökségének

(Szervátiusz Tibor köszöntése 85. születésnapján)

Vissza adható-e a száraz fa egykori élete? Lélegezhet-e valaha is a kő? Az újbeggyel tapintott hideg fém sugározhat-e válaszként csak egyszer is melegséget?

Tapasztalati ismereteink szerint ez a valóságos lehetetlen, mert még soha sem láttuk, hogy a kiszáradt fába visszatért volna az élet, a kő rideg és törékeny marad, a fém természetes állapotában merev és hideg anyag. Ezért aprítjuk erővel és lelketlenül a fát, zúzzuk a követ, vágjuk a fémet. Amióta az ember ember, így történik.

De vannak közöttünk olyanok, akik engedékenységre és együttműködésre tudják kényszeríteni az anyagot. Vannak, akik egy-egy ellopott pillanatban válaszra is bírják, de csak a kiválasztottaknak, a rendkívülieknek a kiváltsága új életre kelteni az egyszerű halandó számára látszólag élettelent.
Ez a csoda csak azoknak sikerül, akik lelkének egy darabja kezük érintése által átszáll az anyagba és örökre benne marad. Így hagyva örökül önmagát a következő nemzedékeknek.

Pont ötven évvel ezelőtt, Szervátiusz Jenő, az apa és Tibor, a fiú kolozsvári műtermében voltam tanúja ennek a ritka csodának. Szemem sarkából figyeltem a lelkük parancsa szerint szoborrá alakított fát, azzá faragott követ és hajlított fémet, Dózsát, Petőfit és a madonnákat, könnycsepp-szobrokat, a büszkeség, a szenvedés, az odaadás jeleit, amik életre keltek a megelevenedő anyagban.

Szervátiusz Tibor, azóta is alkotásaival és majdan egész életművével, ezáltal lett jelenünk ritka kincsévé, vált lelke láthatóvá és jövőnk örökségévé.

Éltesse őt az Isten, hogy még sokszor alakíthassa keze a lelke parancsa szerint élővé a száraz fát, lélegzővé a rideg követ és hajlékonnyá a hideg fémet, hogy általuk, szobrai révén közöttünk maradjon az idők végezetéig.

Szeretettel köszönt

Duray Miklós

Szervátiusz Szalon - 2024. május 30. »

Átalakítottuk a Föld arculatát, átfestettük a Nagy Színjáték díszleteit a magunk ízlése és óhaja szerint. De a Színjáték ugyanaz maradt és a Játékmester mit sem hederít a pepecselésünkre.  A színfalak mögé még sem tekinthetünk és legmélyebbre hatoló felismerésünk is csak a díszletek vázáig jut el. Közben pedig magunk is, akarva, akaratlan ott ágálunk a valóban "világot jelentő" színpadon s amikor azt hisszük, hogy vezetjük a cselekményt, még csak nem is sejtjük a következő jelenet váratlan fordulatait. Baktay Ervin szavaival köszöntötte Szervátiusz Klára a vendégeket- ahogyan fogalmazott: vigasztalásként a mai káoszra. Ezután beszélgetett Lázár Csaba színművésszel, majd Kónya István lantművésszel. Kész a kegyelem ezzel a címmel adott Arany János ballada-estet Lázár Csaba színművész . Közreműködött Kónya István lantművész. (Kis ízelítőt az alapítvány  youtube-csatornáján találhatnak.)

Szervátiusz Szalon - 2024. április 25. »

Megnyitottuk a Szervátiusz SZalon idei évadát Szervátiusz Tibor égi születésének hatodik évfordulóján, immár negyedszer.Szervátiusz Klára köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozta a művészet, a művészek hatalmas szerepét a társadalmakban és bizonyításképpen is - a médiában, politikában naponta hangoztatott úgynevezett eszement új világrend ellenében - ismertette a szellem, a művészet elképzelését az új világrendről.Itt olvasható Lawrence Durell írása.A nyitáskor Tímár Sára népdalénekes és Szabó Dániel cimbalomművész előadásában Petőfi- népdalokat hallhatott a közönség, amelyben közreműködött Hargita-Halász Lehel furulyás is.Nem véletlen a választás, hiszen Szervátiusz Tibornak sok Petőfi- alkoása van, a nagy példaképei egyike volt a költő óriás.

Interjú Szervátiusz Klárával »

2024. áprilisA Műcsarnok-beli kiállítás összefoglalója a Magyar Katolikus Rádióban hangzott el. A riporter Kövesdi Zsuzsa.