telefon: +36(20)338-9278, email:

Dr. Ladvenszky Levente: Bíró Zsolt András laudációja (2016)

Tisztelt Szervátiusz Tibor művész úr, Tisztelt Elnök asszony, Tisztelt Kurátorok, Díjazottak, Tisztelt Ünneplők, Kedves meghívottak!

Egy olyan embert szeretnék most bemutatni Önöknek, akit már a Kárpát-medence legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényének, a Kurultáj-Magyar Törzsi Gyűlésnek főszervezőjeként már jól ismerhetnek a hírekből, médiából, de akárcsak úgy, hogy meghívottként, látogatóként részt vettek ezen az ünnepen.

Munkatársaként állhatatos és fáradhatatlan szervezőt ismertem meg benne, melyek mozgatója mély hite, meggyőződése. Mély hite a magyar nemzetben, meggyőződése pedig abban, hogy a magyarság az elmúlt évtizedekben elszenvedett traumái ellenére szellemileg, lelkileg újra egyesíthető. Ezt az utat járja már az első Magyarországon megrendezésre került Kurultáj megszervezése óta, és ez a hite és meggyőződése tette lehetővé, hogy idén 2016-ban az eddigi legnagyobb -több, mint 200.000 látogatót vonzó- ünnep valósult meg a bugaci pusztán, melyen Zalától Kovásznáig, Felvidéktől Délvidékig részt vettek hagyományőrzőktől az egyszerű emberekig.

Nemcsak jó szervező, hanem kiváló tudós is. Erről az oldaláról kevesebben (vagy inkább egyre többen) tudnak, azonban, akik ismerik a Kurultáj már egy évtizedes történetét tudják azt is, hogy 2006-ban, az általa vezetett Torgaj-expedíció eredményei, így a kazakisztáni madjar törzs szállásterületének feltérképezése, genetikai minta vétele, ennek eredményeinek publikálása az Ő nevéhez fűződik.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nemcsak, mint munkatárs, hanem barátként még több kiváló tulajdonságát ismerem; így önfeláldozását és önzetlenségét, mely tulajdonságait képes nemcsak barátaival szemben kinyilvánítani, hanem azokkal is akik a magyarság szellemi-lelki újra egyesítésén vele együttműködnek, dolgoznak.

Széleskörű tárgyi tudása nemcsak szakmájára az antropológiára, hanem számos társadalomtudományi területre is kiterjed. Így a történelem, a filozófia, és a pszichológia területein is olvasott és járatos. A természettudományokban a szakirányú területein kívül a földrajzot, a kémiát és a fizikát is mélyrehatóan ismeri.

Beszél spanyolul, olaszul, és németül. Kutatásaival összefüggésben megtanult számos keleti nyelvet, így beszél törökül, kazakul, üzbégül, orosz, és bolgár nyelven.

Kiváló hagyományőrző és remek sportember: judoban feketeöves mester, és hétszeres magyar bajnok, Európa bajnoki 2. helyezett.

A tudomány és kutatás terén szintén a bajnokokra valló állhatatosság és kitartás jellemző rá. Nem túlzás állítani, hogy méltó követője lehet Kőrösi Csoma Sándornak, vagy Vámbéry Árminnak. Tudományos munkája a magyarság eredetének és vándorlásának korai történetére terjednek ki. Szakirányú tanulmányait az ELTE TTK-án, Földrajz-Biológia szakon kitűnő eredménnyel végezte. Jelenleg kutató munkáját a történeti antropológia területén végzi a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. Nevéhez fűződik a keleti nomádok, és a Kárpát-medencei hunok, avarok, honfoglalók lelet-együtteseinek speciális méretekkel kiegészített adatbázisának létrehozása, valamint a honfoglaló magyarok arclapossági adatokkal kiegészített leletjegyzékének a létrehozása.

A kárpát-medencei adatok gyűjtése mellett megkezdte egy hatalmas eurázsiai adatbázis kiépítését is. 2003-ban kutató expedíción járt Baskíriába, és Tatársztánban. Ezt követően 2005-ben a Dél-Urál, majd a Kaukázus területein gyűjtött adatokat. Nagy szenzációt keltett a már korábban említésre került Torgáj expedició, melynek eredményeit nemzetközi szaklapokban is publikálta kutatótársaival.

2011-ben megkezdte az Üzbegisztáni madzsar törzs településrendszere és genetikai karakterének feltérképezését.

Számtalan további expedíciót vezetett az elmúlt években Anatóliába, a Kaukázusba, Dél-Urálba, és Türkmenisztánba.

Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki: a Kazak Központi Múzeum és a Türk Akadémia szakértő tanácsadója, Magyarországon a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós szakosztályának tagja.

A Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlés, mely kétévente kerül megrendezésre, ma már a kárpát-medencei magyarság kulturális újra egyesítésének egyik legszebb példája.

Bejárta a fél világot és Ázsiát, de családja, barátai és nemzetének szeretete mindig hazahívja. Hitvallása: magyarként, itthon a hazában kell helytállnia mindenkinek.

Budapest, 2016. november 16.

Szervátiusz Szalon - 2024. október 17. »

Egy közszájon forgó mondás szerint a csúcson kell abbahagyni.Mi most így tettünk, bezártam a Szervátiusz Szalon ajtaját nemcsak azidei év csúcsát, de azt hiszem a létezésünk (4 év) csúcsát is jelentő Palojtay János zongoraművész koncertjével.A kivételes tehetségű, világhírű művész elkápráztatott, elbűvöltbennünket játékával, kedves , szerény egyéniségével.Kodályt, Bartókot és Debussyt játszott , valamint egy saját impovizatívművét.Jövőre veletek ugyanitt!  2024. október 17. Szervátiusz Szalon Egy közszájon forgó mondás szerint a csúcson kell abbahagyni. Mi most így tettünk, bezártam a Szervátiusz Szalon ajtaját nemcsak az idei év csúcsát , de azt hiszem a létezésünk ( 4 év) csúcsát is jelentő Palojtay János zongoraművész koncertjével. A kivételes tehetségű, világhírű művész elkápráztatott, elbűvölt bennünket játékával, kedves , szerény egyéniségével. Kodályt, Bartókot és Debussyt játszott , valamint egy saját impovizatív művét. Jövőre veletekEgy közszájon forgó mondás szerint a csúcson kell abbahagyni.Mi most így tettünk, bezártam a Szervátiusz Szalon ajtaját nemcsak azidei év csúcsát , de azt hiszem a létezésünk ( 4 év) csúcsát is jelentőPalojtay János zongoraművész koncertjével.A kivételes tehetségű, világhírű művész elkápráztatott, elbűvöltbennünket játékával, kedves , szerény egyéniségével.Kodályt, Bartókot és Debussyt játszott , valamint egy saját impovizatívművét.Jövőre veletek ugyanitt!

2024. évi Szervátiusz Jenő díj »

2024. szeptember 18., BudapestSzervátiusz Szalon,Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége. Szervátiusz Klára köszöntője:Negyvenegy évvel ezelőtt: 1983 szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya napján távozott a földi életből Erdély nagy szobrásza Szervátiusz Jenő. Ezért tartja a Szervátiusz Alapítvány az éves díjátadását szeptemberben, s ezért gyújtottam mécsest a szobrász fényképe előtt a Szervátiusz Szalonban. Néhány pillanatig emlékeztünk rá, s a hat éve eltávozott Szervátiusz Tiborra. Majd feltettem Vörösmarty Mihály költőnk 19. században elhangzott kérdését: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Ma egyértelműen azt mondhatjuk: igen. Igen! Hiszen nemcsak az elme pallérozódott általuk, de a szív, a lélek, az érzelmek is nemesedtek. A 21. század nagy kérdése: Megy-e a technológia által a világ előbb? Azt hiszem, legfeljebb az az igazság, hogy a sok - egyébként csudálatos és elképesztő találmány - által kényelmesebb és gyorsabb lesz az élet. De ez jó az embernek, az emberiségnek? A léleknek? És hová sietünk? Az elmúlás elől úgysem menekülhetünk! Záporoznának még a kérdéseim, de a művészet, a művészek miatt vagyunk most jelen. Idézzük hát ezt meg. Ezt, s a lényegét: „Van keblünkben egy szent vágy fölfelé, hogy egy különbnek, tisztábbnak, végtelennek önként hódoljunk meg, s ott keressük titkát a Nagy Névtelennek.” Két jeles művészünk, akik most átvették a Szervátiusz Jenő -díjat/ösztöndíjat keresik a válaszokat s tovább adják nekünk a titkokat: Xantus Géza a festményeivel, Fülei Balázs zongoraművész a klasszikus zene nagyjainak interpretálásával gazdagítja a lelkünket, életünket. Mert az ember önvalója ez: az Istentől való halhatatlan lélek. Pillantsatok csak Simó István - mától Szervátiusz Tibor Ösztöndíjas -, arcára s láthatjátok áradni a belső tüzet, pedig épp csak elkezdte a művészet útján való járást. És lelkünket emelték fel a zenéjükkel: Razvaljajeva Anansztázia hárfaművész és Annus Réka énekes is.Árkossy István festőművész: Xantus Géza művészetérőlDevich Márton csatornaigazgató, Bartók Rádió: Fülei Balázs zongoraművész 

Szervátiusz Szalon - 2024. május 30. »

Átalakítottuk a Föld arculatát, átfestettük a Nagy Színjáték díszleteit a magunk ízlése és óhaja szerint. De a Színjáték ugyanaz maradt és a Játékmester mit sem hederít a pepecselésünkre.  A színfalak mögé még sem tekinthetünk és legmélyebbre hatoló felismerésünk is csak a díszletek vázáig jut el. Közben pedig magunk is, akarva, akaratlan ott ágálunk a valóban "világot jelentő" színpadon s amikor azt hisszük, hogy vezetjük a cselekményt, még csak nem is sejtjük a következő jelenet váratlan fordulatait. Baktay Ervin szavaival köszöntötte Szervátiusz Klára a vendégeket- ahogyan fogalmazott: vigasztalásként a mai káoszra. Ezután beszélgetett Lázár Csaba színművésszel, majd Kónya István lantművésszel. Kész a kegyelem ezzel a címmel adott Arany János ballada-estet Lázár Csaba színművész . Közreműködött Kónya István lantművész. (Kis ízelítőt az alapítvány  youtube-csatornáján találhatnak.)