telefon: +36(20)338-9278, email:

Dr. Ladvenszky Levente: Bíró Zsolt András laudációja (2016)

Tisztelt Szervátiusz Tibor művész úr, Tisztelt Elnök asszony, Tisztelt Kurátorok, Díjazottak, Tisztelt Ünneplők, Kedves meghívottak!

Egy olyan embert szeretnék most bemutatni Önöknek, akit már a Kárpát-medence legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényének, a Kurultáj-Magyar Törzsi Gyűlésnek főszervezőjeként már jól ismerhetnek a hírekből, médiából, de akárcsak úgy, hogy meghívottként, látogatóként részt vettek ezen az ünnepen.

Munkatársaként állhatatos és fáradhatatlan szervezőt ismertem meg benne, melyek mozgatója mély hite, meggyőződése. Mély hite a magyar nemzetben, meggyőződése pedig abban, hogy a magyarság az elmúlt évtizedekben elszenvedett traumái ellenére szellemileg, lelkileg újra egyesíthető. Ezt az utat járja már az első Magyarországon megrendezésre került Kurultáj megszervezése óta, és ez a hite és meggyőződése tette lehetővé, hogy idén 2016-ban az eddigi legnagyobb -több, mint 200.000 látogatót vonzó- ünnep valósult meg a bugaci pusztán, melyen Zalától Kovásznáig, Felvidéktől Délvidékig részt vettek hagyományőrzőktől az egyszerű emberekig.

Nemcsak jó szervező, hanem kiváló tudós is. Erről az oldaláról kevesebben (vagy inkább egyre többen) tudnak, azonban, akik ismerik a Kurultáj már egy évtizedes történetét tudják azt is, hogy 2006-ban, az általa vezetett Torgaj-expedíció eredményei, így a kazakisztáni madjar törzs szállásterületének feltérképezése, genetikai minta vétele, ennek eredményeinek publikálása az Ő nevéhez fűződik.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nemcsak, mint munkatárs, hanem barátként még több kiváló tulajdonságát ismerem; így önfeláldozását és önzetlenségét, mely tulajdonságait képes nemcsak barátaival szemben kinyilvánítani, hanem azokkal is akik a magyarság szellemi-lelki újra egyesítésén vele együttműködnek, dolgoznak.

Széleskörű tárgyi tudása nemcsak szakmájára az antropológiára, hanem számos társadalomtudományi területre is kiterjed. Így a történelem, a filozófia, és a pszichológia területein is olvasott és járatos. A természettudományokban a szakirányú területein kívül a földrajzot, a kémiát és a fizikát is mélyrehatóan ismeri.

Beszél spanyolul, olaszul, és németül. Kutatásaival összefüggésben megtanult számos keleti nyelvet, így beszél törökül, kazakul, üzbégül, orosz, és bolgár nyelven.

Kiváló hagyományőrző és remek sportember: judoban feketeöves mester, és hétszeres magyar bajnok, Európa bajnoki 2. helyezett.

A tudomány és kutatás terén szintén a bajnokokra valló állhatatosság és kitartás jellemző rá. Nem túlzás állítani, hogy méltó követője lehet Kőrösi Csoma Sándornak, vagy Vámbéry Árminnak. Tudományos munkája a magyarság eredetének és vándorlásának korai történetére terjednek ki. Szakirányú tanulmányait az ELTE TTK-án, Földrajz-Biológia szakon kitűnő eredménnyel végezte. Jelenleg kutató munkáját a történeti antropológia területén végzi a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. Nevéhez fűződik a keleti nomádok, és a Kárpát-medencei hunok, avarok, honfoglalók lelet-együtteseinek speciális méretekkel kiegészített adatbázisának létrehozása, valamint a honfoglaló magyarok arclapossági adatokkal kiegészített leletjegyzékének a létrehozása.

A kárpát-medencei adatok gyűjtése mellett megkezdte egy hatalmas eurázsiai adatbázis kiépítését is. 2003-ban kutató expedíción járt Baskíriába, és Tatársztánban. Ezt követően 2005-ben a Dél-Urál, majd a Kaukázus területein gyűjtött adatokat. Nagy szenzációt keltett a már korábban említésre került Torgáj expedició, melynek eredményeit nemzetközi szaklapokban is publikálta kutatótársaival.

2011-ben megkezdte az Üzbegisztáni madzsar törzs településrendszere és genetikai karakterének feltérképezését.

Számtalan további expedíciót vezetett az elmúlt években Anatóliába, a Kaukázusba, Dél-Urálba, és Türkmenisztánba.

Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített ki: a Kazak Központi Múzeum és a Türk Akadémia szakértő tanácsadója, Magyarországon a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós szakosztályának tagja.

A Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlés, mely kétévente kerül megrendezésre, ma már a kárpát-medencei magyarság kulturális újra egyesítésének egyik legszebb példája.

Bejárta a fél világot és Ázsiát, de családja, barátai és nemzetének szeretete mindig hazahívja. Hitvallása: magyarként, itthon a hazában kell helytállnia mindenkinek.

Budapest, 2016. november 16.

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján