telefon: +36(20)338-9278, email:

Igyártó Gabriella: Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsanna laudációja

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Díjazottak!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezen a rangos eseményen engem kértek fel az Igéző alkotópáros méltatására.

A Mesterségek Ünnepén minden alkalommal lehetőséget biztosítok a bemutatkozásra azon alkotóknak, akik a hagyományos népviseletek mellett magyar népi motívumokkal díszített, kényelmes, mégis elegáns, ruhadarabokat készítenek, olyanokat, amik megfelelnek a mai kor elvárásainak.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy az elismerésben részesülő alkotópáros, Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa is a Mesterségek Ünnepén mutatkoztak be a nagyközönségnek 2008-ban. A szakmában ekkor még szentségtörésnek számított a kézi hímzés-motívumok ilyen formában való megjelenítése, de én magam az első perctől kezdve hittem abban, hogy tervezők által választott forma a hagyományos hímzés átörökítésének kiváló és különleges módja.

Az Igéző tervezői, Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa 1998 óta, közel húsz éve dolgoznak együtt. Életútjuk a közös szülővárosban, Püspökladányban találkozott. A „Háromföldnek” nevezett vidék a sárréti betyárvilág, a hortobágyi csikósok és a kunsági emberek ősi bölcsességének találkozási pontján helyezkedik el. Innen indultak, ez adott ihletet munkájukhoz, ebből a forrásból merítkeztek. Lakberendezőként kezdték a népi kultúra kincseit visszaemelni a mai otthonok világába, és ez a szemlélet érvényesül öltözékeik tervezésekor is.

Ahhoz, hogy egy viseletet, viselet darabot, vagy díszítő motívumot újraértelmezzünk, elengedhetetlen a népi díszítőművészet, a hagyományos technológia és alapanyagok beható ismerete. Ez az elvárás Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa esetében tökéletesen megvalósul. Az eredeti hímzéseket nemcsak hagyományos, kézzel hímzett formában alkalmazzák, hanem a mai technológia felhasználásával keverik, helyettesítik.

A népi hímzésmintákat, azok szimbólumrendszerét öltözékeinken, lakástextiljeinken keresztül igyekeznek újra hétköznapjaink részévé tenni.

A népművészet egyetemes értékei iránti elkötelezettségük, a gyermekkorral magukba szívott hagyomány tükröződik vissza munkájukon. Vallják, hogy a népművészeti motívumok nem csupán díszek, hanem olyan életbölcsességeket hordozó szakrális ősképek, amelyek rendezik a lelket, emelik a szellemet, védelmet nyújtanak és segítik az Égiekkel való kapcsolatteremtést. A viseleten keresztül kapcsolódhat az ember az őseihez, a múlthoz, gyökereihez.

Ahogyan régen, úgy napjainkban is lehet többletjelentése a ruhákon elhelyezett díszítéseknek. A ruha egyfajta önkifejezés is. Az Igéző ruhák valóban igéznek, bűvölnek! Az általuk feldolgozott hímzésmintákat - melyek főleg életfák, kör-keresztek – tudatosan válogatják ki az alkotók és visszatérő elemként használják a tervezés során. Az Igéző ruháit viselve az ember ráismerhet igazabb Önmagára, emberi méltóságára.

Véleményem szerint a magyar népi díszítő művészet bőven kínál lehetőséget arra, hogy újra alkalmazzuk, felfedezzük, viseljük, Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa tervezők munkája jó példája ennek.

Én magam nem csak elismerem az Igéző tervezőinek munkáját, de nagy szeretettel és örömmel viselem kiváló minőségű, elegáns, ünnepi, vagy hétköznapi öltözeteiket. Amerikától, Kínáig büszkén viseltem különböző eseményeken ruháikat és minden alkalommal megcsodálták azokat. A washingtoni Smithsonian Folklife fesztiválon meggyőződhettem arról, hogy az amerikai nők milyen örömmel vásárolták gyönyörű ruháikat. A világ divat fővárosában Párizsban egy sajtótájékoztatón vettem részt, ahol szintén sikert aratott palócmintás blézerem, amely már lassan tíz éve a kedvenc ruhadarabom. Az elmúlt évek sikerei és ez a díj is azt bizonyítja, hogy a kezdetekkor megszavazott bizalom jogos volt.

A díjhoz szívből gratulálok és a jövőben további sikereket kívánok az alkotóknak.

Igyártó Gabriella
Népművészeti Egyesületek Szövetsége, igazgató
Mesterségek Ünnepe fesztiváligazgató

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján