telefon: +36(20)338-9278, email:

Igyártó Gabriella: Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsanna laudációja

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Díjazottak!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezen a rangos eseményen engem kértek fel az Igéző alkotópáros méltatására.

A Mesterségek Ünnepén minden alkalommal lehetőséget biztosítok a bemutatkozásra azon alkotóknak, akik a hagyományos népviseletek mellett magyar népi motívumokkal díszített, kényelmes, mégis elegáns, ruhadarabokat készítenek, olyanokat, amik megfelelnek a mai kor elvárásainak.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy az elismerésben részesülő alkotópáros, Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa is a Mesterségek Ünnepén mutatkoztak be a nagyközönségnek 2008-ban. A szakmában ekkor még szentségtörésnek számított a kézi hímzés-motívumok ilyen formában való megjelenítése, de én magam az első perctől kezdve hittem abban, hogy tervezők által választott forma a hagyományos hímzés átörökítésének kiváló és különleges módja.

Az Igéző tervezői, Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa 1998 óta, közel húsz éve dolgoznak együtt. Életútjuk a közös szülővárosban, Püspökladányban találkozott. A „Háromföldnek” nevezett vidék a sárréti betyárvilág, a hortobágyi csikósok és a kunsági emberek ősi bölcsességének találkozási pontján helyezkedik el. Innen indultak, ez adott ihletet munkájukhoz, ebből a forrásból merítkeztek. Lakberendezőként kezdték a népi kultúra kincseit visszaemelni a mai otthonok világába, és ez a szemlélet érvényesül öltözékeik tervezésekor is.

Ahhoz, hogy egy viseletet, viselet darabot, vagy díszítő motívumot újraértelmezzünk, elengedhetetlen a népi díszítőművészet, a hagyományos technológia és alapanyagok beható ismerete. Ez az elvárás Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa esetében tökéletesen megvalósul. Az eredeti hímzéseket nemcsak hagyományos, kézzel hímzett formában alkalmazzák, hanem a mai technológia felhasználásával keverik, helyettesítik.

A népi hímzésmintákat, azok szimbólumrendszerét öltözékeinken, lakástextiljeinken keresztül igyekeznek újra hétköznapjaink részévé tenni.

A népművészet egyetemes értékei iránti elkötelezettségük, a gyermekkorral magukba szívott hagyomány tükröződik vissza munkájukon. Vallják, hogy a népművészeti motívumok nem csupán díszek, hanem olyan életbölcsességeket hordozó szakrális ősképek, amelyek rendezik a lelket, emelik a szellemet, védelmet nyújtanak és segítik az Égiekkel való kapcsolatteremtést. A viseleten keresztül kapcsolódhat az ember az őseihez, a múlthoz, gyökereihez.

Ahogyan régen, úgy napjainkban is lehet többletjelentése a ruhákon elhelyezett díszítéseknek. A ruha egyfajta önkifejezés is. Az Igéző ruhák valóban igéznek, bűvölnek! Az általuk feldolgozott hímzésmintákat - melyek főleg életfák, kör-keresztek – tudatosan válogatják ki az alkotók és visszatérő elemként használják a tervezés során. Az Igéző ruháit viselve az ember ráismerhet igazabb Önmagára, emberi méltóságára.

Véleményem szerint a magyar népi díszítő művészet bőven kínál lehetőséget arra, hogy újra alkalmazzuk, felfedezzük, viseljük, Bárczi Erika és Hargitay-Nagy Zsuzsa tervezők munkája jó példája ennek.

Én magam nem csak elismerem az Igéző tervezőinek munkáját, de nagy szeretettel és örömmel viselem kiváló minőségű, elegáns, ünnepi, vagy hétköznapi öltözeteiket. Amerikától, Kínáig büszkén viseltem különböző eseményeken ruháikat és minden alkalommal megcsodálták azokat. A washingtoni Smithsonian Folklife fesztiválon meggyőződhettem arról, hogy az amerikai nők milyen örömmel vásárolták gyönyörű ruháikat. A világ divat fővárosában Párizsban egy sajtótájékoztatón vettem részt, ahol szintén sikert aratott palócmintás blézerem, amely már lassan tíz éve a kedvenc ruhadarabom. Az elmúlt évek sikerei és ez a díj is azt bizonyítja, hogy a kezdetekkor megszavazott bizalom jogos volt.

A díjhoz szívből gratulálok és a jövőben további sikereket kívánok az alkotóknak.

Igyártó Gabriella
Népművészeti Egyesületek Szövetsége, igazgató
Mesterségek Ünnepe fesztiváligazgató

Szervátiusz Szalon - 2022. november 18. »

Az elnök: Szervátiusz Klára e szavakkal kezdte az estét a köszöntés után:A szerelem szent. A világ a szerelem himnusza.  A nap szerelmes tüzéből lódult ki a föld, belőle fakadtak a hegyek, a folyók. A szerelem fakasztja a rügyet, szökkenti virágba a bimbót, a szellő a vágy szárnyán dagad viharrá és a szerelmes patak lerohan a hegyről, hogy édes vizével végig csókolja a távoli tenger keserű, sós hullámait. A szerelem az élet és a halál. Az egész világ szerelem.  Tagorétól most közelítsünk magunk kultúrájához. A  Cantata profana zenéjét ihlető ballada így indul.: Volt egy öregapó. Volt néki, volt néki kilenc szép szál fia. Nem tanította őket semmi mesterségre, csak  erdőket járni, vadat vadászni.... A kilenc szép szál fiú eltévedt az erdőben szarvasokat vadászott, s végül maga is szervassá változott. S az ő szarvuk ajtón be nem térhet, Csak betér az völgyekbe. És szájuk többé nem iszik pohárból  Csak tiszta forrásból. Tudjuk, hogy a szarvas mitológiai állat. A fény megtestesítője, miként a mi Turul madarunk is. Akkor bátran és merészen imígyen fejthetjük meg ezt a tiszta forrást: nem erdőben, hegyről lezúduló forrás ez, hanem az égi szent víz: a Tiszta isteni Fény, szeretet. S miért azonosítjuk ezt a népi sokezer éves kultúrával? Mert a nép egyszerű gyermekei a régiségben szép harmóniában éltek a földdel, s az éggel. Ami fent, ugyanaz lent - ahogyan Hermész Trisztmegisztosz mondja. Így és ebben kapcsolódik össze a két magyar zeneóriás a két magyar szobrászóriással: a tiszta forrás, az isteni fény keresése, felmutatása révén. Égi szerelem földi mása alkotásuk sokasága. Ezért talál egymásra ma a hely szelleme: a Szervátiuszok kisugárzása és a ma elindított Kodály plusz hangverseny sorozat, amellyel hagyományt óhajtunk teremteni. Minden évben egy hangversennyel emlékezve a magyar zene géniuszára, géniuszaira. Fürödjünk meg mindannyian az égi tiszta fényben: a tiszta forrásban e zene által, amelyet két ragyogó tehetségű zenész: Hollókői Huba hegedűművész és Onczay Zoltán csellóművész tolmácsol számunkra.Majd útjára indította a Kodály plusz hangversenysorozatot, amelyre évente sor kerül majd.Ezúttal Hollókői Huba hegedűművész és Onczay Zoltán csellóművész adott koncertet, amelyben elhangzott Kodály Duó szonátája, aBartók népzenei átirata. Szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a közönség a csodálatos színvonalú hangversenyt.

Szervátiusz Szalon - 2022. október 27. »

Föld szülte élet --Isten szülte Föld-- Ebbe az élet-csodába, annak körébe léptünk be az októberi Szalon rendezvényen, ahol a székely Hadnagy Géza gazdálkodó volt a beszélgetőtársam. Azé a föld, aki megműveli. Azé az ország, akié a föld. Szabad az, aki saját maga ura, tulajdonnal rendelkezik, s maga felett csak egy igazi urat: az Istent ismeri el. Beleszületünk a föld művészetébe - mondta Németh László, aki gyakorlatilag is be akarta mutatni, hogyan lehet és kell Kert-Magyarországot megteremteni. Az 500 éve szabad székelyként élő- lófő székelyek- felmenőkkel rendelkező Hadnagy Géza csodálatos példáját adta a szabadon gondolkodó, gazdálkodó, a közösségéért felelősséget érző embernek. Aki a hagyományokat rendszeresen élő, a kultúrát megbecsülő, családját szerető férfiú is. Szó volt a magyar értelmiségi-írástudó emberek felelősségéről is, arról hogy tágan kell értelmezni a kultúrát, egymást megbecsülni a különböző rétegek embereinek. Ez a jövő új útja - ez, amely a régi is volt. Jézus is egyet akart: visszaállítani a régi tudást, isteni rendet. Derűt is hozott nekünk a vendég, a székelyek mindent legyűrő humorát. A megmaradáshoz kell ez – mondta -, a kesergés nem vezet sehová. Egyetlen fontos tény kellene irányítsa nemzeti érzelmeinket: Közép-Európa, a Kárpát medence legnagyobb nemzete vagyunk ma is! Vigyázó szemeteket Keletre, s Székelyföldre vessétek Barátaim, Honfitársaim!

Interjú Szervátiusz Klárával »

2022 október 9-én elhangzott - csonkítva - a Kossuth adón.Csűrös Csilla teljes riportja a díjátadásról itt hallgatható meg.