telefon: +36(20)338-9278, email:

Krucsainé Herter Anikó államtitkár-helyettes köszöntése a 2019. évi díjátadón

Tisztelt Díjátadó Közönség.

Nem ritka, de azért sűrűn se fordul elő, hogy egy művészcsaládon belül két vagy több generáció ugyanabban az alkotásnemben hozzon létre maradandót, illetve egy nemzedék megújítva tudja folytatni az őt megelőző hagyományát. Ilyen családi-művészi, nagyon szerencsés és fontos folytonosságról beszélhetünk az erdélyi illetőségű Szervátiusz családról szólva.

Szervátiusz Jenő, aki művészettörténész megfoggalmazása szerint "a legerdélyibb magyar szobrász", művészetét a néphagyományból eredeztethető indíttatás és küldetéstudat, nép- és kisebbségképviselet határozta meg. Robosztus alkotó volt mind az alkotás-technika, mind az ábrázolás szempontjából. Gazdag pályaívén megfigyelhetjük az ősi erdélyi kultúra értékeitől kezdve szinte az összes fontos kifejezési forma lehetőségeinek megjelenését a gótikától egészen az expresszionizmusig, s talán még annál is tovább.

Fia, Szervátiusz Tibor apja nyomdokain indul el, de tudja, hogy a folytatáshoz nem csak a megőrzés és a technikai-szellemi-lelki átvétel szükségeltetik, de a folytonos megújulás és egyéb kontectusokba belehelyezés, belehelyezkedés is. A népi fafaragások, a székely népművészet szobrászati elemeinek az alkotásaiba beemelő szándék és alázat édesapjára emlékeztető hűséggel és alázattal történik meg nála is - azok bartóki módszerrel és tudatossággal történő művészeti formák közé emelésével. Érthetjük ezen azt, hogy a közös gyökerek fölött másfajta növényzet hajt ki, megújítva így az apai hagyományt; melyet elsősorban rendkívül sokfelé ágazó érdeklődéssel, a kifejezés formák állandó tágulásával, a sokféle - olykor meglepően erős invencióval és bátorsággal alkalmazott - anyaghasználattal írhatunk le; nyílván leegyszerűsítve ezt a minden szempontból rendkívül gazdag életművet.

Ha az apa, Szervátiusz Jenő a legerdélyibb magyar szobrász volt, mi is használhatjuk talán azt a bonmot-t: fia, Tibor - aki a legtágabb aktuális kifejezési formák és művészeti tartalmak felé törő, lelkiségében és kötődéseiben mindvégig erdélyi és magyar alkotóként alakította ki életművét - a legegyetemesebb magyar erdélyi szobrász volt.

A folyamatosság tehát meghatározó jellemzője a dinasztiának. Ennek szellemiségében hozta létre Szervátiusz Tibor a Szervátiusz Alapítványt édesapja születésének századik évfordulóján. Ugyan e gesztussal alapította, ugyanekkor, a Szervátusz Jenő-díjat, mely a Kárpát-medencei illetőségű alkotók megbecsülését szolgálja.

Az ő "búcsúzási dátumával" keltezve indította útjára özvegye, Klára, a Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat, mely minden évben - vetésforgó formájában - egy tehetséges és arra rászoruló középiskolásnak, azt követően egy tehetséges pályakezdő fiatal alkotónak - adnak át.

Nagyszerű válllkozás mindhárom, az Alapítvány, a Díj és az Ösztöndíj is. ÍEgy, a hazában és társadalomban helyét és felelősségét tudó és vállaló művészcsalád gyönyörű gesztusa a folyamatosság megtartása érdekében - az alkotók már pihennek a távoli műteremben, de művük, művészi-alkotói elhivatottságuk és üzenetük máig ható formákon keresztül működik, és a kitűntetettek, kedvezményezettek munkálkodásában, munkáiban, alakuló életműveidben örződik ég és folytatódik tovább.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban »

2024. február 15.Megnyílt a Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a Műcsarnokban, amely a 120 évvel ezelőtt született Szervátiusz Jenő és a 20 éves Szervátiusz Alapítvány előtt is tiszteleg.A tárlatot Szervátiusz Klára elnök nyitotta meg, aki kurátora is a kiállításnak.Az ő beszédét közöljük itt, és néhány fotót a megnyitóról, amelynek második részében két világhírű muzsikus: Fülei Balázs zongoraművész, Sipos Mihály népzenész és Kardos Mária működött közre.A kiállítás március 24-ig látogatható.Szervátiusz Klára megnyitó beszédeA Kárpát medence művészei a Műcsarnokban:  Árkossy István( Erdély), Barabás Éva ( Erdély),Bardócz Lajos ( Erdély), Berend Iván( Délvidék), Bocskay Vin ce ( Erdély), Gaál András ( Erdély),Györfi Lajos ( Anyaország), Györfi Sándor( Anyaország), Gyurkovics Hunor( Délvidék), Homoki Gábor ( Kárpátalja), Kákonyi Csilla ( Erdély), Kubinyi Anna ( Anyaország), Matl  Péter ( Kárpátalja), Márton Árpád ( erdély), Nagy János ( Felvidék), Páll Lajos ( Erdély), Petrás Mária ( Moldvai csángó), Petrás Alina ( Moldvai csángó), Rieger Tibor ( Anyaország)

Szervátiusz Szalon - 2023. október 19. »

Egy varázslatos szép élménnyel ért véget az ide évadunk, bezártam a Szalon ajtaját. Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész volt a vendégünk, aki nemcsak Kodályt, de Bartókot, Lisztet, Debussyt, Ravelt is játszott nekünk. Felemelő zenei est volt, kikapcsolt bennünket a hétköznapok káoszából, feszültségéből, elmélyedtek, mosolyogtak az emberek.Harmónia, szépség, szeretet áradt a művészből is, nemcsak a zenéből.

Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban »

2023. október 3. Csíki Székely Múzeum Szervátiusz Jenő-díjasok kiállítása - csíkszeredai Csíki Székely MúzeumOktóberben megrendeztem a kettős évforduló jegyében és megnyitottam a kiállítást. Folytatása 2024-ben lesz Budapesten, a Műcsarnokban. Részlet a megnyitóbeszédemből: A Mindenható kegyelme által az idén, amikor Szervátiusz Jenő születésének 120. évfordulójára, s a Szervátiusz Alapítvány működésének 20 évére emlékezünk- két csodálatos, szakrális helyen ünnepelhetek, ünnepelhetünk. Az Országházban, a Szent Korona szomszédságában emlékeztem a nagy magyar, erdélyi szobrászra, s a munkával telt húsz esztendőre. S most itt Csíkszeredában, a csodatévő Anya közelségében nyithatom meg e kiállítást. A somlyói templom szomszédságában lévő Kós Károly tervezte házban élt a magyar időben, a KALOT megbízásából két évig Szervátiusz Jenő a fiával: Tiborral, s tanította a székely ifjakat faragásra. Oly sikeresen, hogy Olaszországba is eljutott velük. Szervátiusz Tibor pedig az akkor Segítő Máriának nevezett gimnáziumban tanult azidőtájt. De előtte is, sokszor mezítláb, zarándokolt Menaságból - ahol sok nyarat töltött Kiss Eleméréknél - ide a búcsúba a férjem. "Azt hallottam, babám, hogy el akarsz hagyni... - cseng most is fülembe a széki népdal a csodálatos hangján, míg autóval jártuk együtt Székelyföldet, és mindig megálltunk egy ima idejére Máriánál Gyimes felé menet. Drága férjem öt esztendeje „hagyott” itt, és én most fájdalommal és örömmel teli szívvel állok itt. Fájdalommal, mert egyedül, de örömmel, mert lelkemben, szívemben hoztam Őt is, őket is. Sőt idehoztam a Kárpát medencét, művészeinek legjavát mutatván be. Mi kezdettől arra törekedtünk, hogy a Szervátiusz Tibor Napisten szerelme című szobra által is megjelenített összetartozást szolgáljuk. A Diaszpóra nevet is viseli, ez a márványból készült alkotás. Középen a Nap, az Anyaország, amely szétsugározza figyelmét, szeretetét a méltatlanul elszakított területek magyarságára, s onnan áramlik vissza is erő és hit. Elszakíthatatlan kapocs ez, míg csak magyar él. Hadd soroljam a területeinket, s a művészek neveit! Jól csengenek. Érjenek a szívünkig!  Anyaország: Szervátiusz Jenő szobrászművész, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Kubinyi Anna textílművész, Somogyi Győző festőművész, Rieger Tibor szobrászművész, Györfi Sándor szobrászművész, Györfi Lajos szobrászművész Erdély: Szervátiusz Jenő Szervátiusz Tibor Barabás Éva festőművész, Bardócz Lajos grafikusművész, Bocskay Vince szobrászművész, Gaál András festőművész Kákonyi Csilla festőművész, Márton Árpád festőművész, Páll Lajos festőművész, Árkossy István festő-grafikusművész Délvidék: Berend Iván festőművész, Gyurkovics Hunor festőművész Felvidék: Nagy János szobrászművész, Szabó Ottó festőművész Kárpátalja: Homoki Gábor festőművész, Matl Péter szobrászművész Moldvai csángó-magyar: Petrás Alina keramikusművész, Petrás Mária keramikusművész