telefon: +36(20)338-9278, email:

Krucsainé Herter Anikó államtitkár-helyettes köszöntése a 2019. évi díjátadón

Tisztelt Díjátadó Közönség.

Nem ritka, de azért sűrűn se fordul elő, hogy egy művészcsaládon belül két vagy több generáció ugyanabban az alkotásnemben hozzon létre maradandót, illetve egy nemzedék megújítva tudja folytatni az őt megelőző hagyományát. Ilyen családi-művészi, nagyon szerencsés és fontos folytonosságról beszélhetünk az erdélyi illetőségű Szervátiusz családról szólva.

Szervátiusz Jenő, aki művészettörténész megfoggalmazása szerint "a legerdélyibb magyar szobrász", művészetét a néphagyományból eredeztethető indíttatás és küldetéstudat, nép- és kisebbségképviselet határozta meg. Robosztus alkotó volt mind az alkotás-technika, mind az ábrázolás szempontjából. Gazdag pályaívén megfigyelhetjük az ősi erdélyi kultúra értékeitől kezdve szinte az összes fontos kifejezési forma lehetőségeinek megjelenését a gótikától egészen az expresszionizmusig, s talán még annál is tovább.

Fia, Szervátiusz Tibor apja nyomdokain indul el, de tudja, hogy a folytatáshoz nem csak a megőrzés és a technikai-szellemi-lelki átvétel szükségeltetik, de a folytonos megújulás és egyéb kontectusokba belehelyezés, belehelyezkedés is. A népi fafaragások, a székely népművészet szobrászati elemeinek az alkotásaiba beemelő szándék és alázat édesapjára emlékeztető hűséggel és alázattal történik meg nála is - azok bartóki módszerrel és tudatossággal történő művészeti formák közé emelésével. Érthetjük ezen azt, hogy a közös gyökerek fölött másfajta növényzet hajt ki, megújítva így az apai hagyományt; melyet elsősorban rendkívül sokfelé ágazó érdeklődéssel, a kifejezés formák állandó tágulásával, a sokféle - olykor meglepően erős invencióval és bátorsággal alkalmazott - anyaghasználattal írhatunk le; nyílván leegyszerűsítve ezt a minden szempontból rendkívül gazdag életművet.

Ha az apa, Szervátiusz Jenő a legerdélyibb magyar szobrász volt, mi is használhatjuk talán azt a bonmot-t: fia, Tibor - aki a legtágabb aktuális kifejezési formák és művészeti tartalmak felé törő, lelkiségében és kötődéseiben mindvégig erdélyi és magyar alkotóként alakította ki életművét - a legegyetemesebb magyar erdélyi szobrász volt.

A folyamatosság tehát meghatározó jellemzője a dinasztiának. Ennek szellemiségében hozta létre Szervátiusz Tibor a Szervátiusz Alapítványt édesapja születésének századik évfordulóján. Ugyan e gesztussal alapította, ugyanekkor, a Szervátusz Jenő-díjat, mely a Kárpát-medencei illetőségű alkotók megbecsülését szolgálja.

Az ő "búcsúzási dátumával" keltezve indította útjára özvegye, Klára, a Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat, mely minden évben - vetésforgó formájában - egy tehetséges és arra rászoruló középiskolásnak, azt követően egy tehetséges pályakezdő fiatal alkotónak - adnak át.

Nagyszerű válllkozás mindhárom, az Alapítvány, a Díj és az Ösztöndíj is. ÍEgy, a hazában és társadalomban helyét és felelősségét tudó és vállaló művészcsalád gyönyörű gesztusa a folyamatosság megtartása érdekében - az alkotók már pihennek a távoli műteremben, de művük, művészi-alkotói elhivatottságuk és üzenetük máig ható formákon keresztül működik, és a kitűntetettek, kedvezményezettek munkálkodásában, munkáiban, alakuló életműveidben örződik ég és folytatódik tovább.

2021. évi Szervátiusz Jenő díj »

2021. szeptember 15. A Szervátiusz-díjak átadási ünnepsége az alapítvány székházában. Szervátiusz Klára elnök köszöntötte a vendégeket, majd emlékezett a díjak névadóiról: Szervátiusz Jenőről és Szervátiusz Tiborról. A dátum: szeptember 15. Szervátiusz Jenő halálának időpontja, aki 38 évvel ezelőtt fejezte be Budapesten földi életét. A nap egyébként a fájdalmas Szűzanya napja. S nem véletlen - mint ahogyan semmi sem az az életben - mondta - az elnök -, hogy a nagy erdélyi-magyar szobrász ezen napon halt meg: sok fájdalmat, szenvedést élt meg életében. Ezek jórészét a kisebbségi sors mérte rá és fiára is. Ám nem keseredett bele a bajokba, átmentette életét a munkával, a faragással. “Minél inkább rúgtak, annál többet dolgoztam.” - vallja egy interjúban. Szervátiusz Jenő-díjat kapott Homoki Gábor kárpátaljai festőművész - a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészetéért Petrás Alina moldvai csángó származású keramikusművész, népdalénekes - az ősi magyar jelképeink egyedi, színes ábrázolásáért, a népi kultúra népszerűsítéséért Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat Bíró Borbála marosvásárhelyi diák vehetett át - ígéretes tehetségéért és közösségformáló magatartásáért Áldást mondott: Majercsik János Oguz táltos. A Szervátiusz Jenő-díjasok méltatása alább olvasható:Dr. Dupka György: Homoki Gábor laudációjaPéterbencze Anikó: Petrás Alina laudációja

Mindörökké Erdély »

Az erdélyi Népújság.ro-n Mindörökké Erdély - Beszélgetőkönyv Szervátiusz Tiborról címmel készült írás olvasható.

Megnyílt a Szervátiusz Szalon »

2021. június 24. Megnyílt a Szervátiusz Szalon az alapítvány székházában. A Kossuth Rádióban, a Gondolat-jel ben így kommentelték a hírt: Új színfolttal gazdagodott Budapest kulturális palettája! A mellékelt linken hallható az interjú, amelyben Szervátiusz Klára beszél a Szalonról Csűrös Csilla mikrofonja előtt:InterjúVálogatott, szép közönséggel, vastapssal kezdődött el a Szervátiusz Szalon története. Hoppál Péter, a Parlament Kulturális Bizottságának elnökhelyettese köszöntőjében méltatta a két Szervátiuszt, s felidézte a személyes emlékeit. Csűrös Csilla vezető szerkesztő a megnyitón bemutatott, az alapítvány gondozásában megjelent kötetről : az Emeled fel, Uram, népemet címűről osztotta meg a közönséggel személyes benyomásait, s méltatta a neves keramikus-énekest. Petrás Mária és Petrás Alina Kiss Krisztián kobzos kíséretével csodálatos műsort adott a csángó-magyar népdalokból. Szervátiusz Klára, elnök, a Szalon irányítója így köszöntette a résztvevőket: Nem tettem minősítő jelzőt a Szalon szó elé, egyrészt mert szép így az alliteráció: Szervátiusz Szalon, másrészt mert a Szervátiusz név, s a két Szervátiusz, akik - Temesi Ferenc szavaival -, a magyar képzőművészet ikertornyai, már kijelölik az utat és a feladatot. Miért a Petrás-könyv bemutatója a megnyitó esemény? A jelképes cím miatt. Mert ahogyan a neves keramikus művész naponta így fohászkodik az Istenhez: emeled fel népemet, úgy szándékozunk mi a két Szervátiusz szellemiségében a nemzet felmelegedéséért dolgozni változatlanul. Petrás Mária már igen magasra emelet népét: a moldvai-csángó-magyarságot hiteles, tisztaforrású, kivételes művészetével, hiteles, tiszta, hittel teli lényének fényével. Ahová filmeletetett egy nép, ott is marad az. Ha a csángó nevet a valódi értelmében használjuk: erőset jelent a hun hagyományban. Bizony kellett is az erő, főleg a lelki, az Istentől kapott, hogy ez a kicsiny magyar csoport megmaradjon ezer évnél régebb óta az elzártságban. Szervátiusz Tibor többször mondta, hogy amikor az 1950-es években Moldvában járt, az öreg apókák a kérdésre: hogy kerültek oda, így válaszoltak: Attila apánk telepített minket ide. Az erőt, a hittel, az Isten rendje szerint élők erejét, annak hatását példázzák nekünk, mutatták fel a moldvai csángó-magyarok. S ha földi értelemben valóban elvesznek is - amitől Petrás Mária fél -, akkor sem lesz megsemmisülés. Megtermékenyítették a lelkünket, s így beteljesítették a küldetést. Örökre gazdagítja történetük, életük a mindenséget. Az előszót Döbrentei Kornél neves költő írta, a férj. Ezt a nagy ívű esszét közöljük teljes terjedelemben. Döbrentei Kornél: Hinta leng kivirágos almafán Csűrös Csilla köszöntője a Sservátiusz Szalon megnyitóján