1930. július 26. Kolozsvárott született, édesapja: Szervátiusz Jenő szobrászművész, édesanyja: Lukács Ilona
1937 szülei elválnak, Tibor az édesanyjánál marad
1937 a Kolozsvári Római katolikus Zágoni Mikes Kelemen Piarista Főgimnáziumban megkezdi elemi tanulmányait
1942 Csíkszeredában, a Segítő Mária Gimnáziumban végez egy évet, miközben édesapja a KALOT kérésére tanított a Népfőiskolán
1943 folytatja tanulmányait a piarista gimnáziumban, Kolozsvárott
1934-1946 között édesapjával nyaranta járja Székelyföld falvait, hegyeit, völgyeit
1944 őszén Budapesten menekült gyerekek otthonában éli át a főváros ostromát, miközben édesapja a fronton szolgál, majd hadifogságba esik
1945 áprilisában érkezett vissza Kolozsvárra
1948-49 állami iskolában fejezi be a gimnáziumot, s érettségizik
1949 édesapjához költözik a Tímár utcai műteremlakásba, s ettől kezdve együtt laknak Erdélyben, majd Budapesten is édesapja haláláig
1949 a Kolozsvári Művészeti Főiskola (későbbi nevén Ion Andreescu) szobrász tagozatán kezdi meg művészeti tanulmányait
1952 Kalotaszegen, egy nagypénteki istentisztelet döntő élményt as alakuló művészetéhez, megfaragja első népi ihletettségű, modern kivitelű portérát:A Kalotaszegi menyecskét
1955 főiskolai gyakorlatra Moldvába megy, igen nagy élményt jelent neki az út, többször visszatér, rajzokat készít, majd ezután portrékat farag és mintáz (Csángó leány, Csángó asszony)
1956 egy ajándékba kapott andezittömbből elkezdi faragni Ady létportréját, tizenhárom esztendejig tart a munka, közben saját maga kovácsolt szerszámokat, amelyekkel végül sikerül befejeznie a szobrot, természetesen más szobrokat is faragott a több, mint egy évtized alatt, de ez a szobor indította el saját művészi útján
1956 államvizsgázik (vizsgamunkája: Kalotaszegi táncos)
1957 tagja lesz a Képzőművészek Szövetségének
1957 első köztéri megbízását készíti, a kolozsvári Szent Mihály-székesegyházba, a Kolozsvári Piétát és záróköveket
1957 falumunkára küldi a szövetség Székre, itt ismerkedik meg az autentikus erdélyi népzenével, egy életre szóló élményévé válik ez, visszajár ide is tanulni és rajzolni, valamint népzenét gyűjteni
1957 végre saját otthonuk van, amelyet apa és fia főleg saját kezűleg épített négy éven keresztül a Fellegvár oldalában, ebben az évben beköltöznek, a házra és kertre szekusok teszik rá a kezüket áttelepedése után, s nem sikerül belőle semmit visszaszerezni kéesőbb
1957 megházasodik (felesége: B. Hedda)
1958 a művészeti szövetség Szovjetúnióba küldi tanulmányútra, Moszkva, Kijev, Leningrád művészetével, múzeumaival ismerkedi, ekkor látja meg az Ermitázs szkíta királysírjának anyagát, nagyobb erővel fordul a magyarság múltja, őskúltúrája felé
1959 megszületik Anikó lánya
1960 megszületik István fia
1962-64 anyagi nehézségek miatt rákényszerül, hogy a kolozsvári Bábszínházban bábfaragóként dolgozzon
1963 ebből a helyzetből az menti ki, hogy váratlanul megnyeri a kiírt pályázatot a szamosújvári szökőkútra, hamarosan otthagyja a Bábszínházat, ettől kezdve független művészként dolgozik
1964 édesapja Állami Díjat kap, s Érdemes Művész lesz, felajánlja, hogy segíti fiát abban, hogy a művészetnek élhessen; Tibor elkezdi készíteni a Kolozsvári Krisztus és a Börtön című vasból készült szobrait
1968 elkezdi "építeni" a Tüzes trónon Dózsáját, négy esztendeig tart a vörösréz kompozíció megalkotása, miközben elkezdődik a secu zaklatása, ezt a feszültséget sűríti a Dózsába
1970 elválik B. Heddától
1971-72 elkészítik édesapjával az egyetlen közös munkájukat a legendássá vált Tamási-emlékművet Farkaslakára
1972 egyre erősödik a magyarok elleni elnyomás, a szellemi nagyságok zaklatása a titkos rendőrség által Erdélyben
1973 a magyar állam megvásárolja a Tüzes trónon és a Dózsa halála című alkotásokat, a pénzt már csak az áttelepülés után kapja meg, s ebből tud majd Budapesten házépítésbe fogni, a megvásárolt szobrait a Magyar nemzeti Múzeumban állították ki, beadja az áttelepedési kérelmet
1977 áttelepedik Magyarországra, a két gyermekét is magával hozza, a szobrait azonban, az egyetlen Börtön kivételével a hatóságok nem engedik áthozni, azokat majd évek során csempészik át neki a határon ismerősök, ismeretlen segítők; elutazása előtt elfűrészeli a nagy szobrait, elvágja a vasszobrokat, hogy át lehessen hozni őket darabokban, majd Budapesten összeforrasztja, illetve összekovácsolja a szobrokat, a fák ma is viselik a sebeket; a nulláról kezdi életét
1978 édesapjával újra együtt laknak Békásmegyeren, Szervátiusz Jenő 1976 óta tartózkodik Budapesten, a pápai Jókai-emlékművet faragja, át nem települ, de 1983-ban bekövetkezett haláláig itt marad, fiával él
1978 újra házat kezd építeni, ezúttal Budapesten, a Látóhegyen, négy esztendeig nem tud alkotni, mert kis szobrokat cizellál a Képcsarnoknak
1979 megszületik Boglár lánya
1982 beköltözik a mai, Csíksomlyó úti házba, ahol az utcanevet az ő kérése alapján állapítja meg az akkori tanács
1983 a Budapesti Tavaszi Fesztivál induló kulturális programsorozaton belül nagy sikerű kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Galériában
1984 felavatják Csongrádon az Életfát, amely első jelentős megbízása Magyarországon, s szinte évente rendezi, nagy sikerrel az egyéni kiállításait az országban és külföldön, a követekző nagy megbízás már csak a rendszerváltás után találja meg
1991 síremléket készít, s állíttat édesapjának a Farkasréti temetőben
1992 felavatják Pásztón a Rajeczky-emlékművet, s ebben az évben kapja első állami kitüntetését, a Magyar Köztársaság Középkeresztjét; kiállít Berlinben
1993 megházasodik, felesége B. Klára a mai napig társa, segítője az alkotásban
1994 megjelenik első jelntős albuma B. Klára szerkesztésében, a Püski Kiadó gondozásában, ugyanebben az évben felavatják Orosházán az emlékműparkot; kiállít Bécsben
1995 a Nagymarosi emlékmű avatása, az úgynevezett írott kövek, s szárnyas oltárra emlékeztető egyedi köztéri emlékműveinek sora kezdődik el ezzel az alkotással, nagy sikerű gyűjteményes kiállítása nyílik a Hadtörténeti Múzeumban, Koltay Gábor portréfilmet készít róla, amelyet videováltozatban nagy számban forgalmaznak, s több televíziócsatornán bemutatnak
1996 Magyar Oltár avatása Kőbányán, emlékművet kap tőle ebben az évben még Balatonzamárdi, s ajándékbe Erdély két városa: Csíkszentdomokos és Csíkmadaras, előbbi Márton Áron, utóbbi 1848 emlékére, megnyílik a Kolozsvári Szervátiusz Múzeum, amelyben Szervátiusz Jenő 65, Tibor 13 szobra kap helyet, a gyűjteményt a művész ajándékba adta Kolozsvár Szent Mihály-plébániáján keresztül Erdélynek
1997-1998 súlyos betegségen esik át, lábadozása idején csak kisebb műveket készít, ekkor faragja a pápai Református Kollégium felkérésére Petőfi és Jókai domborművét, s a világháborús emlékművet, amelyet ajándékba adott az intézménynek
1999 nagy sikerrel mutatkozik be Rómában a gyűjteményes kiállításán, s elkezdi tervezni és faragni a milleniumi emlékművet: A Boldogasszony-kő címűt
2000 Győrben felavatják a Püspökvárban a milleniumi emlékművet
2001 igen "gazdag" év ez az életében, Kossuth-díjat és sok egyéb társadalmi kitüntetést is kap, felavatják a Mária-Valéria híd lábánál a Hídoltalmazó Boldogasszonyt márványban, kiállít Párizsban egy nemzetközi Szalon tárlatán, Budafokon felállítják az 1956-os emlékművét, s Budapest belvárosában Millenniumi Emlékhely, állandó kiállítás nyílik tizenhet kisebb szobrából
2003 megjelenik róla az újabb album, szintén felesége szerkesztésében, tervezésében, s a Püski Kiadó gondozásában, ebben az évben Magyar Örökség díjjal tüntetik ki, s édesapja is megkapja posztumusz ezt a kitüntetést
2003 feleségével közösen létrehozzák édesapja 100. születésnapján a Szervátiusz Alapítványt és a Szervátiusz Jenő-díjat
2004 elkezdi tervezni és faragni a Táti Ister-pár szoborcsoportját
2006 felavatják a Táti Ister-párt
2008 elveszíti édesanyját, aki Marosvásárhelyen élt
2009 megjelenik az életrajzi ihletettségű könyv: A Mindörökké, Erdély a Kairosz kiadó jóvoltából, felesége, Szervátiusz Klára tollából
DÍJAK
1987 Magyar Művészetért díj
1989 Rendületlenül Diploma
1991 Stephanus Rex ezüstérem
1992 Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztja
1995 Szent László-érem, Nagyvárad
1997 Bethlen Gábor-díj
1998 1956-os emlékérem
1999 Piarista Aranykoszorús emlékérem
2000 Millenniumi aranyérem
2000 Teleki Pál-érem
2001 Kossuth-díj
2001 Hűség-díj
2001 Hazáért Érdemkereszt
2001 Vitézi Rend Arany Érdemkereszt
2003 Aracs-Főnix-díj, Szabadka
2003 Magyar Örökség Díj
2006 Táti Arany Emlékérem
2008 Árpád-pajzs
KIÁLLÍTÁSOK
(csoportos, megyei, országosd, nemzetközi)
1953 Bukarest, nemzetközi
1953 Kolozsvár, tartományi
1954 Bukarest, országos
1954-1962 Kolozsvár, tartományi (évente)
1964 Kolozsvár, megyei
1965 Kolozsvár, megyei
1966 Mai román képzőművészet, Budapest, Ernst Múzeum,
Újvidék, Zágráb, Belgrád, nemzetközi
1966 Budapest, Dózsa-kiállítás, Magyar Nemzeti Múzeum
1967 Kilencedik Szabadtéri Biennále, Antwerpen
1968 Kolozsvár, országos
1970-1974 Kolozsvár, megyei (évente)
1978 Magyar szobrászati kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1981 Magyar képző- és iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1982 Magyar képzőművészeti kiállítás, Németország, Offenburg
1986 Budapest, Műcsarnok, országos szobrászati kiállítás
2001 párizs, Museé d'Orsay, nemzetközi
2001 Budapest, Olof Palme Ház, Állami díjasok kiállítása
2009 Debrecen, messiások, nemzetközi
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
1983 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Tavaszi Fesztivál
1984 Sopron, Tavaszi Fesztivál
1985 Helsinki, Kalevala Múzeum, Kalevala szitanyomat-sorozat
1986 Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ
1991 Berlin, Magyar Intézet
1992 Berlin, Spandau
1992 Budapest, Vármegye Galéria
1994 Bécs, Collegium Hungaricum
1994 Eger, Művelődési Központ
1994 Budapest, Pataky Művelődési Központ
1995 Budapest, Hadtörténeti Múzeum
1999 Róma, Magyar Akadémia
1999 Székesfehérvár, Szent istván Művelődési Ház
2001 Budapest, Vármegye Galéria
2003 Budapest, Vármegye Galéria
2004 Debrecen, Medgyessy Emlékmúzeum
MŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYEKBEN
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum
Kolozsvár, Művészeti Múzeum
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, Ady Emlékmúzeum
Budapest, Millenniumi Udvar
Kolozsvár, Szervátiusz Múzeum
Nagyvárad, Ady Múzeum
Gyulafehérvári Történeti Múzeum
MAGÁNGYŰJTEMÉNYBEN
Európa számos országában,
valamint az USA-ban, Kanadában,
Japánban, Ausztráliában találhatók szobrai.
Szobrok jönnek át az emberben - csonkultan törten verten - agyunkba velőnkig kapna - kín-domború bordák karma.
Spartacus katonáit keresztre feszítették a rómaiak. Nyomon - követve küzdelmüket, haláluk elképzelése megrendítőbb volt, - mint a templomi arcú Krisztusok látványa. A szenvedés és a - szelídség együttes jelenléte, melynek kettőségéből mindig az - utóbbi az uralkodó, valahogy a beletörődést és a megalkuvást - jelenti nekem.
Él Kolozsvárott két nagy művész, két elemi - szobrász, lángoló ember, robbanó szív, örökös - termékeny mámor és szenvedés, apa és fia, - Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor.